gyasz_gyertya

Gyászhír - Prof. Dr. Hevesi Imre (1929-2022)

Néhány hónappal 92. születésnapja után, 2022. január 10-én, rövid, súlyos betegségben elhunyt Dr. Hevesi Imre, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének Professor Emeritusa. Búcsúztatása 2022. január 21-én, pénteken 12 órakor lesz a Belvárosi temetőben.

Dr. Hevesi Imre nemcsak a Kísérleti Fizikai Tanszék múltjában és jelenében, hanem a Természettudományi Kar, illetve az Egyetem életében is fontos szerepet töltött be.Hevesi_Imre_3


Hevesi Imre 1929. október 23. született Mindszenten. Gyermekkorában egy Mindszent melletti tanyán éltek. Szülei mezőgazdasági munkával foglalkoztak. Az elemi iskolát tanyájuk közelében levő hat osztályos, osztatlan tanyasi iskolában kezdte. Három elemi elvégzése után költözött a család Hódmezővásárhelyre, ahol polgáriban folytatta tanulmányait. Jó tanuló volt, tudatosan törekedett jó eredmények, jegyek elérésére. Készült a középiskolai továbbtanulásra. Megvalósította elképzelését, Szegeden a Tanítóképző Intézetbe nyert felvételt és ott érettségizett. 1948-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskolán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Két év után átiratkozott a Szegedi Tudományegyetemre II. éves matematika-fizika szakos hallgatónak. Végig kiváló tanuló volt. Harmadéves korában Budó Ágoston a Kísérleti Fizikai Tanszékre hívta demonstrátornak, majd 1953-ban, végzése után tanársegéd lett a Tanszéken. Kalmár László is szívesen látta volna a Matematika Intézetben, de a kísérletezés, kutatás szeretete a fizika irányába vitte. Demonstrátorként a tanulás mellett sokszor heti 16 órát is tartott. Segítette a hallgatókat a tananyagok jobb megértésében és elsajátításában. Budó Ágoston professzor precízsége, tankönyvek írásában az alapossága példa volt számára munkássága során. Talán ez a példa és az oktatás jobbá tételének vágya inspirálta jegyzetek, tankönyvek írására. Fizika feladatgyűjteményeket készített társszerzőkkel. Hiánypótló tankönyveket írt és fordított (Szilárdtestek fizikája, Félvezetők fizikája, Demonstrációs alapkísérletek, a több kiadást megért Elektromosságtan stb.). A tanszék szinte minden oktatási feladatában dolgozott. Orvostan-, gyógyszerész-, kémikus, tanár szakos, fizikus hallgatókat oktatott. Elvárta hallgatóitól, hogy óráin figyeljenek, együtt dolgozzanak vele. Szigorú oktató volt, de a hallgatók segítése volt mindig a célja. Felsőbb éveseknek jól összeállított speciális kollégiumokat tartott. Szakdolgozatos, doktori munkát végző hallatókat irányított munkájukban.


Kutatási területe a félvezető kristályok és rétegek optikai tulajdonságainak vizsgálata, szilárd testek és lézerfény kölcsönhatásának tanulmányozása volt. 1968-ban a „Vanádiumpentoxid egykristályok optikai tulajdonságainak vizsgálata” című értekezésével szerezte meg a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot, 1986-ban a „Vanádium-oxidok előállítása, lineáris és nemlineáris optikai jellemzőik meghatározása” című értekezése alapján lett a fizikai tudomány doktora. A Félvezetős Kutatócsoport vezetőjeként a Tanszék meghatározó eredményeket elérő kutatásait irányította. Végigjárták az utat, amelyen a kutatóknak a kísérleti eszközök legnagyobb részét össze kellett állítani, és a félvezetők esetében a minták előállításának módját is ki kellett dolgozni. Vanádium-oxid kristályokat növesztettek olvadék lassú lehűtésével. Néhány μm vastagságú mintát kellett készíteni többször is reprodukálható módon. Ez a munka az egészségre ártalmas folyamatokat is tartalmazott.


Oktató- és tudományos munkájának elismeréseként 1958-ban adjunktus lett, 1969-ben docens, 1987-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1988-ban a tanszékvezetője lett a Kísérleti Fizikai Tanszéknek. Az oktató-nevelő és tudományos munkájával, valamint az ismeretterjesztés területén kifejtett több évtizedes tevékenységével mind az egyetemen, mind pedig a Magyar Tudományos Akadémia különböző bizottságaiban, az Eötvös Loránd Fizika Társulat megyei és országos szintű testületeiben elismerést vívott ki. Több éven keresztül elnöke is volt az ELFT Csongrád megyei Csoportjának. A Szegeden folyó egyetemi fizikaoktatásban mindig kezdeményező szerepet vállalt és hosszabb időn keresztül vezető szerepet töltött be.


1988-ban a Kísérleti Fizikai Tanszék és az MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportja 31 oktatóval, tudományos kutatóval és 28 nem oktató munkatárssal működött. Célszerűnek tűnt ezt a nagy létszámú szervezetet egyrészt a kutatási, másrészt az oktatási feladatok alapján két tanszékre osztani – két tanszéknek a kari döntéshozatalban is nagyobb súlya lehetett. A kettéosztásra vonatkozó terveket Hevesi Imre dolgozta ki. Az elképzelést a kar vezetése elfogadta, így jött létre 1989-ben a Kísérleti Fizikai Tanszék nevet továbbvivő Hevesi Imre vezette rész mellett az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Bor Zsolt tanszékvezetésével.


Hevesi Imre professzor igen sokoldalú közéleti munkát végzett az egyetemen és a tudományos közéletben. Az az ember volt, aki nem tudta, nem akarta visszautasítani a megbízásokat. Igen sok munkát végzett. Volt a Fizikus Tanszékcsoport vezetője, továbbá a Természettudományi Kar dékánhelyettese két dékáni cikluson keresztül. Tanszékvezetése alatt, az 1990-es évek elején kezdte meg működését a Csillagvizsgáló. Az Odesszai egyetemtől a jó együttműködésnek köszönhetően a Tanszék egy távcsövet kapott. Energiát nem kímélve elérte, hogy felépüljön a Csillagvizsgáló, amely a természettudományos ismeretterjesztésben ma is fontos szerepet tölt be.

Kitervelte és megvalósította a fizikai műszerek múzeumát. Az Intézet folyosóján levő tárlókban régi, fizikatörténeti szempontból fontos eszközöket úgy helyezték el, hogy a hallgatók az előadásokon kívül is találkozhassanak az eszközökkel és a látogatók is megnézhessék. A tanszékvezetői poszttól való megválás nem jelentett számára visszavonulást. Professor Emeritusa lett a Kísérleti Fizikai Tanszéknek. A tanszék munkájában továbbra is részt vett, a vezetői munkában is segítette az új tanszékvezetőt. Talán a korábbiaknál is nagyobb lendülettel folytatta a tankönyvek írását, és ha kellett, órákat is tartott.


Több egyetemi és akadémiai kitüntetést kapott oktató és tudományos munkája elismeréseként. Legbüszkébb volt a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésre, és az adományozás indoklására: „A természettudományos ismeretterjesztésben, a felsőfokú fizikaoktatásban végzett tevékenysége, oktató-nevelő munkássága” elismeréseként kapta.


Egészséges életszemléletét, sokoldalúságát bizonyítja sportos életmódja is. Az egyetemi kispályás foci bajnokságban tagja a sikeres fizikus csapatnak. Asztaliteniszben egyéniben, párosokban legtöbbször bajnok volt az egyetem és Csongrád megyei pedagógus bajnokságokban. Örökifjú alkatát jól tükrözi az a tény, hogy 63 évesen kezdett teniszezni és még 80 éves korában is rendszeresen játszott.


Dr. Hevesi Imre oktatóként, kutatóként és magánemberként is tiszteletet és nagyrabecsülést váltott ki, sok tulajdonsága példaértékű számunkra. Halálával egy nagy tanáregyéniségét veszítette el a magyar fizikus társadalom és a Szegedi Tudományegyetem. Az elhunytat a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara és a Fizikai Intézet saját halottjának tekinti.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.





Kövess minket



instagramYouTube


Friss hírek

IMG_0270

2022-ben minden kategóriában az SZTE polgárait tüntette ki a Szegedért Alapítvány – március 15-én a fődíjat Prof. Dr. Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora, világhírű biokémikus vehette át, mellette nagy tisztelettel elismerték Prof. Dr. Kemény Lajos bőrgyógyász, Prof. Dr. Szatmáry Károly csillagász és Temesi Mária operaénekes munkásságát is.

VarjuK

Az ELI-ALPS tudományos igazgatója, Intézetünk munkatársa az MTA idei Közgyűlése alkalmából részesült a megtisztelő elismerésben.