rovatfej_gyaszhir_Gyulai_Jozsef

Elhunyt Gyulai József, az SZTE alumnusa, akadémikus, Széchenyi-díjas fizikus

A Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját és kezdte kutatói pályáját Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, a BME professor emeritusa, Hódmezővásárhely díszpolgára. A „tudósnemzedékek nevelője” 88. életévében 2021. február 12-én elhunyt.

Hosszú, méltósággal viselt súlyos betegség után hunyt el Gyulai József akadémikus. Az mta.hu nekrológja kiemeli: a „széles körű szakismerettel felvértezett kutató sokoldalú polihisztor, általános vélemény szerint igazi reneszánsz ember volt”, akitől „a mérnöki gondolkodás sem állt távol”. A Szegedi Tudományegyetem jeles alumnusának, egykori kutatójának emlékét visszaemlékezései és az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerében lelt dokumentumok alapján idézzük föl.

 

 

Villamost álmodott Hódmezővásárhelynek

 

„Tizenéves koromban vetettem először papírra egy általam kitalált hódmezővásárhelyi villamos látványtervét, majd fölvázoltam hét útvonalat megállókkal: a Horthy Miklós út már Ady Endre út volt, de az Andrássy még nem volt Sztálin” – elevenítette föl fordulatos életének egy korai szakaszát Gyulai professzor a bme.hu számára adott interjúban. A mérnökön múlik az élhetőbb világ megteremtése címmel megjelent interjúban is emlékeztetnek arra, hogy e terv 2021-re valóra válhat...


A_mernokokon_mulik_az_elhetobb_vilag_megteremtese

 

Gyulai József a szülővárosában, Hódmezővásárhelyen kezdte iskoláit. Tehetsége és sokoldalúsága – például nyelvérzéke, muzikalitása, szépírói készsége – korán megmutatkozott. A vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium diákjaiként, párhuzamosan, a szegedi konzervatóriumban zongorázni és zeneszerzést is tanult.


Ifjan_-_eretten_-_eltesen_-_11676_pdf

 

AZ SZTE vonzásában

 

„Matematikai, természettudományos érdeklődése (…) a Szegedi Tudományegyetem középiskolai fizika-matematika tanári szakára vonzotta” – emlékeztet az mta.hu.

 

Az 1951 és 1955 közötti szegedi egyetemi évek indulásáról a bme.hu-nak elmesélte: „Szőkefalvi Nagy Bélának, az analízissel foglalkozó akadémikusnak nagyon sokat köszönhetek: mivel már elkezdődött a tanév, megígérte, ha teszek egy erős felvételi vizsgát novemberben, látni fogják, hogy januárban le tudok-e kollokválni mindenből.”

 

A 70 évvel ezelőtti Szegedi Tudományegyetemen még nem volt fizikusképzés. A kor hangulatát őrzi egy újságcikke is. „A harmadéves fizika szakosoknak talán az elektrodinamika jelenti a legnagyobb stúdiumot. Ennek egyik oka, hogy a tárgy igen komoly matematikai alapot igényel” – írta „Gyulai József fiz.-mat. II. (2.)” aláírással a Szegedi Egyetem című intézményi lap 1954. január 12-i számában. Cikkéből megtudjuk: a hiányzó jegyzet ellenére a csoportnak „sikerült elég jól megtanulni az anyagot: az átlag négyes lett”.

 

Friss tanári diplomájával visszatért vásárhelyi gimnáziumának katedrájára. Az 1956-os forradalom után a legendás fizikaprofesszor, Budó Ágoston akadémikus segítségével kapott állást a Szegedi Tudományegyetemen. Gyulai József az „akkoriban új területnek számító félvezető kutatással, a vegyületfélvezetők fotoelektromos viselkedésének kísérleti tanulmányozásával foglalkozott. Első publikációiban a GaP-ban áram-oszcillációt okozó diszkrét szintek kimutatását ismertette” – emlékeztet az mta.hu.


Budo_Agoston_50_j

 

Tudományos munkatársként 1957 és 1970 között dolgozott a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében. Erről a 13 évről, az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutatócsoport életről részletesen beszámol visszaemlékező kötetében. Ebben a Gyulai József: Ifjan-éretten-éltesen, 80 kérdés-válasz közel nyolc évtizedről című kötetben beszélgetőtársának, Tóth Lászlónak sokat mesélt Budó Ágostonról. Elismerte: „sokat tanultam, olvastam, Budó Ágoston külföldi utakhoz jutatott és a MÜFI-vel is jó kapcsolatom volt. Megbecsült tagja lettem az intézetnek, pl. a Nobel-díjas Raman professzor egyik kísérője is lehettem” – 1958. júliusának elején. A jeles eseményről –Egy tudós portréja – a vendéglátók elbeszélése alapján címmel – a Délmagyarország 1958. július 4-i száma adott hírt.


Budo_Raman_Gyulai_j

 

„Kandidátusi kutatás keretében fél évig ezt a munkát folytatta 1964-ben a leningrádi IPAN intézetben is – emlékeztet az mta.hu. – Kutatói pályája, de talán egész élete nagy fordulópontját az jelentette, mikor mentora egyéves ösztöndíjat szerzett neki az az Egyesült Államokban, ami az akkori Magyarországon abszolút ritkaságszámba ment. (…) 1969 végén kezdte a nemzetközi Mayer-csoport ion-implantációs és Rutherford Visszaszórásos Spektrometriai (RBS) csoportjában kutatásait. Bevallása szerint ez volt életének legtermékenyebb időszaka. Kollégái később a terület meghatározó kutatólaborjának és gyártóvállalatainak vezető munkatársai lettek. Ezidőtájt futottak fel többek között a Mayer-csoport szilícium Van de Graaff gyorsítóra épülő szerkezetkutatási eredményeit hasznosító integrált áramköri technológiai fejlesztések. Ipari igényekre válaszul dolgozták ki az implantált adalékok és a rácskárosodás mélységi eloszlásának mérésére a channeling módszert.”

 

 

„Tudósnemzedékek nevelője”

 

A Szegedi Tudományegyetemről a KFKI-ba került, ahol 1971 és 1991 között Gyulai József alapozta meg az ionimplantációs kutatásokat és az ionsugaras analitikát.


Beke_epulet_j

 

„1992-től napjainkig a modern anyagtudományos kutatások és kultúra magyarországi megalapozásán munkálkodott, előbb az Anyagtudományi Kutató Intézetet, majd a Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet alapító igazgatójaként. Közben 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzoraként, majd a Kísérleti Fizikai Tanszék vezetőjeként (1989-1998) végzett maradandó munkát a modern anyagtudomány oktatásában” – sorolta egykori iskolája neves diákja életrajzának adatait.

 

1999-ben az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese, majd 2005-ben és 2008-ban elnöke lett. Alapításától 2010-ig a European Materials Research Society végrehajtó bizottságának tagja volt, vezető tisztségeket viselt a IUVSTA és IUPAP szervezetében is. Az Academia Europaea 2016-ban választotta tagjává.

 

A Magyar Mérnökakadémia tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke, a Gábor Dénes-díj kuratóriumi elnöke, több szakmai társaság és egyesület vezetőségi tagja volt. Számos szakmai elismerés (Akadémiai díj, Príma díj, Gábor Dénes díj, „Radiation Effects in Matter” érem) és magas állami kitüntetés, a (Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal) birtokosa.

„Hosszú, boldog házasságban élt, családját, feleségét és leányát rajongásig szerette. Munkatársai tapintatáért, empatikus vezetési stílusáért kedvelték, a köztük lévő tudásbeli szakadékot támogató hozzáállásával, közvetlenségével, figyelmességével hidalta át” – emlékeztek Gyulai Józsefre akadémikus társai az MTA Műszaki Tudományok Osztálya honlapján közzétett nekrológban.

 

A Széchenyi-díjas akadémikus, Gyulai József küldetésének érezte a tehetséggondozást, az utánpótlásnevelést. Több alkalommal kifejtette: „Nem hiszem, hogy a korombeli kutatónak lehet fontosabb feladata, mint a lelkesedését továbbadni a fiataloknak. Biztosan fontosabb ez, mint néhány további cikket megírni, hivatkozást szerezni…”

 

SZTEinfo - Ú. I.

Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár





Kövess minket



instagramYouTube


Friss hírek

Desktop21

A jelenleg is zajló Mars-missziónak köszönhetően, az űrkutatás és a csillagászat is reflektorfénybe került. A Szegedi Tudományegyetemen több, mint húsz éve zajlik csillagászképzés. Az itt végzett hallgatók közül sokan nemzetközi kutatásokban kamatoztatják az alma materben, Dr. Szatmáry Károlytól tanultakat - Jénától Arizonáig.

rovatfej_gyaszhir_Gyulai_Jozsef

A Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját és kezdte kutatói pályáját Gyulai József Széchenyi-díjas fizikus, az MTA rendes tagja, a BME professor emeritusa, Hódmezővásárhely díszpolgára. A „tudósnemzedékek nevelője” 88. életévében 2021. február 12-én elhunyt.