SZTE Info

Desktop21

A NASA nemzetközi űrkutatásában is hasznosul az SZTE-n végzett csillagászok tudása

A jelenleg is zajló Mars-missziónak köszönhetően, az űrkutatás és a csillagászat is reflektorfénybe került. A Szegedi Tudományegyetemen több, mint húsz éve zajlik csillagászképzés. Az itt végzett hallgatók közül sokan nemzetközi kutatásokban kamatoztatják az alma materben, Dr. Szatmáry Károlytól tanultakat - Jénától Arizonáig.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dr. Szatmáry Károlynak köszönhetően, 1999 óta már a Szegedi Tudományegyetemen is lehet csillagászatot tanulni. 2000. január 2-án, tanítványai kisbolygót azonosítottak, amit róla neveztek el „121817 Szatmáry”-nak.


IMG_9923
Szatmáry Károlyról kisbolygót neveztek el tanítványai


SZATMÁRY – KISBOLYGÓ, NAGY TANÁR


Az aszteroida a Naprendszer kisbolygóövében található és Sárneczky Krisztián és Kiss László azonosította. Ez sokat elárul a professzor pedagógusi kvalitásairól és arról, hogy mennyire játszott nagy szerepet tanítványai életében.


Az országban az SZTE volt a második egyetem, ahol a végtelen űr iránt érdeklődők felsőfokú tanulmányokat végezhettek. 2006-tól az válhat az SZTE-n okleveles csillagásszá, aki a fizika alapszak – csillagász szakirány elvégzése után, ezt választja mesterképzésnek. Az elmúlt bő húsz évben nagyon sok tehetséges és szorgalmas tanítvány megfordult Szatmáry Károly óráin, akik közül többen nemzetközi karriert futottak be. A teljesség igénye nélkül, Szegedről indult Kiss László, aki tavaly az év ismeretterjesztő tudósa díjat nyerte és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, de nála tanult Fűrész Gábor is, aki az MIT-n (Massathusetts Institute of Techology) dolgozik. Érdemes megemlíteni Apai Dánielt, aki több európai állomás után az Arizonai Egyetemen, Tucsonban, posztdoktori ösztöníjasként a NASA Asztrobiológia Intézet munkatársaként dolgozott. Az SZTE volt diákjainak az eredményeit közvetlenül is felhasználhatják a – Marséhoz hasonló – űrkutatási expedíciókban.


IMG_9907
A Szegedi Csillagvizsgáló vezetője,
nyomon követi az aktuális űrkutatási expedíciókat


LEHET ÉLET A MARSON


- A Kepler-űrtávcső adatainak feldolgozásában vettem részt. Ennek a Nap körüli pályán keringő teleszkópnak köszönhetően mára több, mint 4680 bolygót azonosítottak, a mi Naprendszerünkön kívül – kezdte Szatmáry Károly, aki túlzás nélkül állítható, a szegedi csillagászképzés atyja. - Ezek között akadnak olyanok is, amelyek a Földdel viszonylag sok hasonlóságot mutatnak, vagyis kőzetbolygók és a saját napjuktól „kellemes” távolságban vannak, az úgynevezett „élet zónájában keringenek”, ami akár a légkör és az élet feltételeinek kialakulását is lehetővé tehetik. Nem ez az első Mars-kutató projekt – folytatta a Szegedi Csillagvizsgáló vezetője, aki nyomon követi az aktuális űrkutatási expedíciókat.


IMG_9909
259 napig tart az út a Marsra - tudtuk meg Szatmáry Károlytól


- A Föld és a Mars nagyjából huszonhat havonta kerül olyan helyzetbe, amikor lehetőség van a Mars felé űrhajót indítani a minimális üzemanyag-felhasználású Hohmann-pályán. Az út 259 napig tart és ennek az útnak tavaly nyáron három szonda vágott neki. Elsőként az emirátusi Al-Amal (Remény) érkezett meg, majd az ősi kínai versről nevét kapó Tianwen-1 (Kérdések az éghez). Harmadikként érkezett meg az amerikai Perseverance (Állhatatosság) űrszonda. Az élet nyomait keresi az amerikai marsjáró. A „vörös bolygón” van víz, és régebben valószínűleg még folyékony halmazállapotban is megtalálható volt. Erre utalnak a felszíni formák. Mostanra azonban a legtöbb fagyott állapotban van a jégsapkákban. Ezeket a jégsapkákat akár a Szegedi Csillagvizsgáló távcsöveivel is lehet látni, ha tiszta a Föld légköre és elég közel van egymáshoz a két bolygó. Az lesz a döntő, amikor majd marsi talajmintát is vizsgálhatunk. Erre még pár évet várni kell, de azért érdemes figyelni, mert ezen a területen néha előfordul, hogy, amit reggel a hírekben hallunk, azt délután az előadáson már beépítjük a tananyagba – zárta szavait Szatmáry professzor.


IMG_9894
A szegedi tudós a Hohmann-pályát is lerajzolta nekünk


A Perseverance-ot még 2020 júliusában indították útnak, és sokat segíthet annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy volt-e valaha bármilyen fejlettségű életforma a Marson. Valószínűleg ez a kérdés is felmerül majd pénteken abban a podcastban, amiben a Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai beszélnek a Marsról. Címe: Mechanikus lábnyomaink a Marson - Csillagász Podcast, amely erre a linkre kattintva lesz elérhető.


Érdekességek a Marsról


A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Kedvező körülmények mellett szabad szemmel is jól látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel. Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú. Közel húsz éve három mesterséges hold kíséri útján, amik a jelenlegi kutatást is segítik. Mivel a Mars feleakkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege körülbelül tizede a Földének. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban tartalmaz oxigént és vizet is. Az alacsony nyomás miatt a víz forráspontja 2 Celsius fok. Magyar vonatkozása is van: Kármán Tódorról (Von Kármán) krátert neveztek el a Marson. Ezen kívül még öt kráter található rajta, amelyek magyarországi településekről kapták a nevüket: Bak-kráter (átmérője 3,13 km), Eger-kráter (12,25 km), Igal-kráter (8,83 km), Kalocsa-kráter (34,15 km), Paks-kráter (6,9 km). Ezek mellett magyar vonatkozású még például a Pál-kráter (71,21 km), amelyet George Pál filmrendezőről neveztek el.




SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: Bobkó Anna, NASA/AFP
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.