Bezár

Hírarchívum

mikroszkop

Egyedi mikroszkóprendszer fejlesztésén és alkalmazásán dolgoztak az SZTE kutatói

Egyedi mikroszkóprendszer fejlesztésén és alkalmazásán dolgoztak az SZTE kutatói

2021. július 07.

Egyedi mikroszkóprendszert fejlesztettek és kezdtek el alkalmazni a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem kutatói. Az eljárással nagymértékben növelhető a hagyományos optikai mikroszkópok használata, azaz velük láthatóvá lehet tenni akár 20 nanométeres struktúrákat és a biológiai objektumokat is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kutatók az újonnan kidolgozott eljárásukkal képesek – legalábbis tudományos alapon – többek között: a sejtek közötti anyagtranszport vizsgálatára, a sejtmagban lévő DNS helyreállítási rendszerének megfigyelésére, vagy például az Alzheimer kórt előidéző molekulák felfedezésére is.


A négy éven át tartó együttműködésben orvosok, gyógyszerészek, vegyészek, biológusok, fizikusok és matematikusok vettek részt. A kombinált mikroszkopikus módszerek kifejlesztése és alkalmazása roncsolás-, és torzulásmentes, valós idejű, in vivo méréseket tesz lehetővé. A projekt célja, hogy megteremtse az egyedi részecskéken, objektumokon történő mérések lehetőségét, mivel az izolált részecskéken történő mérések nyithatják meg az utat a molekuláris szinten lejátszódó folyamatok megértéséhez.


IMG_1072


- Terveink szerint az elért eredményeinken alapuló alkalmazások kiterjednek majd az élettudományi, anyagtudományi és környezetfizikai kutatásokra egyaránt. A szuper-rezolúciós mikroszkópián alapuló új, nagy felbontású eljárás alkalmas az automatizált mérésre, a speciális képrögzítő, képfeldolgozó eljárással. Ennek köszönhetően lehetőség nyílik többek között az egyedi nukleoszómák meghatározására és vizsgálatára is. Ezáltal pedig pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a tumorgenezis mikrotubulárist milyen hibás folyamatok okozhatják, ha a DNS hibajavítás nem működik megfelelően. A kutatások során elért eredmények egy része már beépült a graduális és doktori képzésbe – emelte ki Dr. Hopp Béla, a projekt szakmai vezetője, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.


IMG_1071


A kutatás megvalósításához egy konfokális (közös gyújtópontú) illetve egy nagyfelbontású SIM mikroszkópot szereltek fel különböző lézervonalakkal, illetve szoftverekkel. Így vált a hagyományos mikroszkóp egyedivé és az általuk használt mikroszkópos technikák segítségével kiderült: a transzportfolyamatokat a sejtváz fő fehérjéit, a filamentális aktin, valamint a mikrotubuláris rendszer irányítja, illetve arra is fény derült, hogy az immunológiai szinapszisból nanocsőhálózatok alakulhatnak ki, amelyek hozzájárulhatnak az immunrendszer hatékonyabb működéséhez.


IMG_1075


A kutatásnak számos eredménye született. Az egyik ilyen a lézeres technika, valamint a ko-porlasztás alkalmazásával megvalósult, gyógyszerhatóanyagot tartalmazó innovatív porinhalációs összetételek fejlesztése volt a tüdőmegbetegedések (cisztás fibrózis, TBC, tüdőgyulladás) korszerű terápiás kezelésének céljából. Ezen felül a kutatók kidolgoztak egy speciális lézeres anyagmegmunkálási formán alapuló eljárást is, amellyel hatékonyan állíthatók elő szubmikrométeres hatóanyag részecskék, a beviteli hatékonyság növelésének érdekében.


A kutatás a Széchenyi 2020 program keretében, 796,31 millió forint, európai uniós támogatásból valósult meg. A GINOP-2.3.2-15-2016-00036 azonosítószámú kutatási projekt 2017. január 1-én kezdődött, 2021. június 30-án ért véget.


SZTEinfo - Pósa Tamara

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek