Az 1,4 milliárd forint támogatásból megvalósuló EFOP-3.6.2-16-2017-00005 azonosítószámú projekt az EFOP-3.6.2-16 - Tematikus kutatási hálózati együttműködések felhívás keretében jött létre, melynek konzorciumvezetője a Szegedi Tudományegyetem, konzorciumi tagjai pedig a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem. A három legnagyobb vidéki egyetem jelentős kutatási potenciállal és nemzetközileg elismert eredményekkel rendelkezik az ultragyors lézerek kutatás-fejlesztése és alkalmazása terén, azonban szükség volt a kutatások továbbfejlesztésére, a szükséges erőforrások koncentrálására.

Ezen alapokra támaszkodva – a 2017.09.01-2021.07.31. között megvalósuló projekt – a magyar lézeres kutatóhálózat integrálásával egy olyan kritikus tömeg elérését tette lehetővé, ami széles hullámhossz-tartományban (THz-től a röntgenig) speciális, egyedi paraméterekkel bíró impulzusok generálását, az ezen alapuló méréstechnika fejlődését, továbbá a hazai felsőfokú és a PhD képzés színvonalának emelésén keresztül a szakterület „vonzásának”, súlyának növekedését eredményezi.

A projekt konzorciumi partnerei által képviselt hazai kutatási potenciálnak, továbbá a fentiekben vázolt fejlődési irányoknak a figyelembevételével a kutatások öt kutatási téma köré rendeződtek. Ezek közül az első kettő a lézeres fényforrások kutatás-fejlesztésére, a további három a lézeres alkalmazásokra irányult. Jelen projekt sikeres teljesítése több területen a nemzetközi kutatások élvonalába helyezte a konzorciumi partnerek által képviselt alap- és alkalmazott kutatási irányokat, növelte a partnerek közötti együttműködést, a kutatási tevékenység kohézióját, javítva ezzel a nemzetközi projektekben való részvételi lehetőségeket, továbbá a közös szerepvállalást képzési programok kialakításában. A fentiekben részletezett szakmai előrelépés és integráció a Laserlab Europe hálózatban való szerepünket is erősítette.

A projekt zárórendezvényét 2021. július 19-én, a Hunguest Hotel Forrásban tartották, amelyen köszöntőt mondott Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, hogy ő maga jellemzően nanoszerkezetekkel foglalkozik, ezért személyesen is érintett, mert szeretné, ha lennének olyan optikai mérőmódszerek, amiket több területen is fel lehet használni, például az általa használt rendszerekben is, kémikusként. Beszédében kiemelte, hogy a projekt nagyon jó példa arra, hogy három különböző kompetenciatípus együttműködésével, innovatív kutatásokat lehet vezetni. Ezek a kompetenciák nagyon jól kiegészítik egymást és együtt hatékonyabbá is tették a közös kutatási tevékenységet. Kitért arra is, hogy fontos lenne az ehhez hasonló projektek folytatása és bízik benne, hogy az EFOP+ keretein belül erre lesz is lehetőség.

A rendezvényen szintén felszólaló Prof. Dr. Szatmári Sándor azt emelte ki, hogy a most zárult kutatás az ELI-ben folyó munkához is szervesen kapcsolható, hiszen Európa, azon belül pedig Magyarország, évtizedek óta a világ élvonalához tartozik a lézerfizika területén. Az elért eredmények mellett az is fontos, hogy nagyon sok fiatal kutató kapcsolódott be, ezzel a szakember utánpótlás is erősödhet. Várhatóan többen is ezen a kutatási területen tevékenykednek majd a jövőben is azok közül, akik részt vettek a munkában – hangsúlyozta az SZTE egyetemi tanára.

A projektről bővebb információt itt olvashatnak.

SZTEinfo

Fotó:Sahin-Tóth István