parisi

Nobel-díj – Iglói Ferenc: Parisi megmutatta a véletlenszerű jelenségek mélyebb rétegeit

Iglói Ferenc, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóintézet és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének professzora nyilatkozott az MTI-nek az október 5-én fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Giorgio Parisi professzor munkásságáról.

"Giorgio Parisi egy rendkívül széles tudású és nagyon mély gondolkodású fizikus, aki mindig a Nobel-díj közelében volt" - jellemezte Iglói Ferenc az olasz fizikust, akivel több konferencián is találkozott. Giorgio Parisi megmutatta a véletlenszerű jelenségek mélyebb rétegeit, rámutatott azokra a problémákra, amelyekre oda kell figyelni - mondta el az MTI-nek Iglói Ferenc Széchenyi-díjas fizikus annak kapcsán, hogy a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért az amerikai-japán Syukuro Manabe és a német Klaus Hasselmann mellett az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Elmondta, hogy Parisi már fiatalon komoly eredményeket ért el. A fizikus nevéhez leginkább az üvegállapotú rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatok fűződnek. "Ezek rendkívül nehezek, mind a mai napig olyan területet érintenek, ahol a teljes megértéshez még nem jutottunk el, de amit tudunk, azt Parisitól tudhatjuk" - magyarázta a fizikus.


Mint hozzátette, Giorgio Parisinak elméleti fizikusként kapcsolódása van a részecskefizikával, a térelmélettel, de a legjobban a statisztikus fizikával összefüggő eredményei ismertek. A díjazott 1979-es munkája áttörést jelentett az elméleti fizikában, ebben a rendezetlen rendszerek témakörében számos olyan fogalmat vetett fel, amelyet azóta is használnak a fizikusok.

"Ettől a véletlenszerű jelenségek nem lettek kiszámíthatóbbak, de Parisi megmutatta azok mélyebb rétegeit, rámutatott azokra a problémákra, amelyekre oda kell figyelni" - fogalmazott Iglói Ferenc. Magyarázata szerint azokat a rendszereket nevezzük komplex rendszereknek, amelyek meglehetősen bonyolultak és az összetevőikből nem lehet következtetni a tulajdonságaikra. "Új tudás, új következtetés jön létre az összetevőkből, ami több mint az összetevők egyszerű elemei. Olyan viselkedés, ami szinte megjósolhatatlan a kiindulási pillanatban" - mondta, hozzátéve, hogy a rendezetlen, véletlenszerű rendszerek is ide tartoznak.


A komplex rendszerekhez sorolhatjuk az éghajlatot is. A fizikus elmondta, hogy Parisi éghajlatváltozási modellekkel és foglalkozott. A Wolf-díjas fizikus vizsgálatai az áramlások területét érintették, ezeken belül az éghajlatot megjósolhatatlanná tevő turbulenciát vizsgálta. Emellett foglalkozott a madárrajok viselkedésével is.

"A valóságban a véletlenszerűségnek mindenhol van több-kevesebb szerepe, és ezek között vannak olyan esetek, amikor ennek a rendezetlenségnek a szerepe nagyon fontossá válik" - mutatott rá a fizikus, aki példaként említette az üvegállapotú rendszerek sajátosságait. "Általában az anyagok többsége kristályos, de például az ablaküvegen azért látunk át, mert véletlenszerű struktúrát mutatnak benne a részecskék" - magyarázta. Ezek a komplex fizikai rendszerek igen komoly részét jelentik a mindennapi életnek és nagyon keveset tudunk róluk. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokról szólnak Parisi eredményei - mondta Iglói Ferenc.


Forrás: MTI

Kép: https://twitter.com/NobelPrize





Kövess minket



instagramYouTube


Friss hírek

IMG_0270

2022-ben minden kategóriában az SZTE polgárait tüntette ki a Szegedért Alapítvány – március 15-én a fődíjat Prof. Dr. Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora, világhírű biokémikus vehette át, mellette nagy tisztelettel elismerték Prof. Dr. Kemény Lajos bőrgyógyász, Prof. Dr. Szatmáry Károly csillagász és Temesi Mária operaénekes munkásságát is.

VarjuK

Az ELI-ALPS tudományos igazgatója, Intézetünk munkatársa az MTA idei Közgyűlése alkalmából részesült a megtisztelő elismerésben.