Kutatási és K+F híreink

A kutatócsoport tagjai és szakmai együttműködő kollégáik a széles körben alkalmazható nemesfém-nanorezonátorok hatásainak optimalizálási lehetőségeit vizsgálták.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutathatják majd az eddigi legnagyobb űrteleszkóp segítségével.

Prof. Dr. Fehér László újabb dolgozata jelent meg a rangos Annales Henri Poincaré folyóiratban.

Beszámoló az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Nano-bionika Kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói erős lézertérben lévő atomokból alagúteffektus segítségével megszökő elektronok tulajdonságait vizsgálták; az eredményeket a rangos Physical Review A folyóirat közölte.

A tudományterület forró témái közül többre is meg­oldást találhat a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium. Ilyen lehet a kiégett nukleáris fűtő­elemek kezelése, csempészett radioaktív anyagok kimutatása a határon, illetve izotópok gyors előállítása.

Iglói Ferenc, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóintézet és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének professzora nyilatkozott az MTI-nek az október 5-én fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Giorgio Parisi professzor munkásságáról.

A NASA kiemelt közleményben foglalkozik egy friss, szupernóva-robbanásokkal kapcsolatos tudományos publikációval, amelynek szerzői között - vezető amerikai kutatók mellett - Szalai Tamás, intézetünk asztrofizikusa is megtalálható.

A Fizikai Intézet négy munkatársa is sikerrel szerepelt a a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon.

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok több kutatási tervvel is nyertek távcsőidőt a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, amely a tervek szerint idén októberben startol majd.

Intézetünk Gravitációelméleti Kutatócsoportja a közelmúltban két tanulmányt is publikált a nagy presztízsű Physical Review D folyóiratban a gravitációs hullámok lehetséges forrásaival kapcsolatban.

A betegekre szabott egyéni gyógyítást, élettudományi kutatásokat, hozzájuk kapcsolódó oktatást, orvosképzést és innovációt támogat a Szegedi Tudományegyetem most lezárult 3D Központjának projektje. A háromdimenziós térbeli nyomtatás nemcsak műtétek pontos megtervezésére és implantátumok kinyomtatására ad lehetőséget: egyedi szerveket és biológiai szöveteket, a fül apró szerveit, protézist, koponya vagy állcsont pótlást, illetve ízületi porcfelszínt is tudnak vele „építeni” az orvosok és a kutatók.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű, “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázata a végéhez közeledik; ennek alkalmából 2021. március 18-án sajtónyilvános online záróeseményre került sor.

Fehér László egy glasgow-i és egy moszkvai kollégájával közösen írt tanulmányában körpályán mozgó spines részecskék modelljére adott újfajta leírást.

Ezúttal online formában, az SZTE TTIK Fizikai Intézet szervezésében került sor a magyar fizikusközösség egyik fontos, két évente megrendezésére kerülő seregszemléjére.

A Magyar Tudomány 2020/12. számában tematikus összeállítás jelent meg a lézeres transzmutációs nagyprojektről, benne Dr. Osvay Károly és Prof. Dr. Szabó Gábor kollégáink közös cikkével a projekt szegedi vonatkozásairól.

Egy, szegedi asztrofizikusok által vezetett, nemzetközi együttműködésben zajló projekt keretében vizsgálták a különleges, ún. Iax típusú szupernóvák családjába tartozó, egyik legutóbb felfedezett csillagrobbanást.

A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén működő AdOptim kutatócsoport - az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet MYOTeam kutatócsoporttal együttműködésben - izomszövetek regenerációs folyamatait tudta megfigyelni molekuláris szinten, a kutatócsoport szakterületének számító nagyfeloldású lokalizációs mikroszkópia segítségével.

Az SZTE Fizikai Intézet Lézeres Aeroszolkutató Laboratóriumában dolgozó munkatársaink egészségügyi maszkok részecskeáteresztési képességeit is vizsgálják.





Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube