1987A

Porképződés és kölcsönhatások az SN 1993J szupernóva környezetében

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Asztrofizikai kutatócsoportunk PhD-hallgatója, Zsíros Szanna vezetésével (Nagy Andrea és a témavezető, Szalai Tamás közreműködésével) készült kiterjedt vizsgálat az SN 1993J jelű, híre szupernóva eddig feldolgozatlan infravörös űrtávcsöves adatainak elemzése terén. Az infravörös adatok lehetővé teszik többek között a robbanás előtt, illetve annak következtében keletkező porszemcsék fizikai paramétereinek (hőmérséklet, tömeg, anyagi összetétel) megbecslését, valamint a robbanás lökéshullámának a környező anyaggal történő kölcsönhatásainak vizsgálatát.

Az eredményeket tartalmazó szakcikket a rangos MNRAS folyóirat fogadta el közlésre:
https://arxiv.org/abs/2110.10550


Zsíros Szanna hallgatónk a szupernóvák körüli porképződés témáját alapvetően egy elméletibb irányban, a numerikus pormodellek paramétereinek Bayes-alapú valószínűségi vizsgálataival folytatja tovább, aminek kapcsán szeptemberben két hetet töltött vendégkutatóként a Genti Egyetemen, Ilse de Looze - az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott - kutatócsoportjánál. Zsíros Szanna és Szalai Tamás emellett egy közös projektben is részt vesz, amelyben Ilse de Looze-zal, Geoffrey Claytonnal (Louisianai Egyetem), valamint Roger Wessonnal (University College London) és munkatársaikkal közösen néhány közeli szupernóva több ezer napos optikai és infravörös adatsorainak összehasonlító elemzését végzik el, abban a reményben, hogy sikerül közelebb kerülni a szupernóvák környezetében lévő por régóta kérdéses mennyiségének pontosabb megbecsléséhez.


A szegedi kutatók a témában korábban magyar nyelvű összefoglaló írásokat is megjelentettek:





Tanulmányi hírek

TDK_tavasz

Várjuk hallgatóink jelentkezését a tavaszi helyi TDK konferenciára.

Fizikus_mernoki

Új szakkal bővítjük képzési kínálatunkat: 2024. szeptemberétől fizikus-mérnöki alapszakon is tanulhatnak az SZTE Fizikai Intézethez jelentkező hallgatók.

Friss hírek

Dr. Osvay Károly, az SZTE Lézeres Transzmutációs Nemzeti Laboratórium vezetője a Fizikai Intézet TeWaTi lézeres laborjában.

Az SZTE transzmutációs projektjében Dr. Osvay Károly és kutatócsoportja igazolta, hogy lehetséges a lézeres neutronelőállítás. Az a kérdés azonban még nyitott, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami egy szubkritikus reaktor működtetéséhez, és benne a transzmutációhoz elegendő. Csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemre és az ELI ALPS-ba érkezik a téma támogatója, a Nobel-díjas Gérard Mourou fizikus, akit elkísérnek a Transmutex genfi nukleáris mérnöki cég szakemberei is.

dron2

Az SZTE TTIK Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai egyik kutatási projektjükben a légköri károsanyag-koncentráció méréséhez fejlesztenek műszert és végeznek méréseket. A mérésekhez egy napjainkban igazán innovatív módszert használnak: drónra szerelik a műszerüket. A drónhasználat viszont szigorú szabályokhoz kötött, ezért drónpilóta-oktatáson vett részt a csoport öt kutatója. A képzés során szerzett tapasztalataikról és a kutatásukról kérdeztük a résztvevőket.

Kövess minket



instagramYouTube