Gyémánt Iván 1967-ben kitüntetéses diplomával fejezte be egyetemi tanulmányait a JATE-n, fizikai szakirányú matematikus szakon. Ezután különböző pozíciókban - 1989-től mint egyetemi docens, 2013-ban történt nyugállományba vonulása után pedig mint címzetes egyetemi tanár - egészen haláláig egyetemünk Elméleti Fizikai Tanszékén dolgozott. Kutatásai elsősorban atom- és molekulafizikai témákra koncentráltak. Eredményeit mintegy 50 publikációban és a szakterület számos neves kutatóhelyén tartott szemináriumon ismertette. Kutatói és oktatói munkája alapján 1988-ban az MTA-tól elnyerte a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot, 2001-ben egyetemünkön habilitált. Az egyetem szempontjából rendkívül jelentős, szerteágazó adminisztratív és vezetői tevékenységet végzett. Csak felvillantva: 13 évig vezette az Elméleti Fizikai Tanszéket, 4 évig tanszékcsoportvezető, 16 évig tanszékcsoportvezető-helyettes, 2 évig pedig dékánhelyettes volt. Kitüntetései közül kiemelkedik a 2009-ben elnyert Pro Universitate díj.

Iván igazi reneszánsz ember volt, azonban nekünk, kollégáinak és diákjainak, elsősorban tanárként marad meg az emlékezetünkben. Széles látókörének köszönhetően többféle tárgyat oktatott, jegyzetetek írt, még tavaly ősszel is heti 4 órás főkollégiumi előadást tartott. Kiemelkedően jó tanár és melegszívű, barátságos ember volt, akit szerettek a diákjai. Gyémánt Ivánt az SZTE Fizikai Intézete saját halottjának tekinti.

Nyilvános búcsúztató szentmisére szeptember 2-án, pénteken 11 órai kezdettel a Dómban kerül sor. Kegyeletünk lerovására már 10:30-tól lehetőség van. A család kérésének megfelelően, legfeljebb egy szál virággal fejezzük ki gyászunkat, és a vírushelyzetre és hozzátartozói egészségügyi állapotára való tekintettel tartózkodjunk a személyes részvétnyilvánítástól. A hamvak végső nyugalomba helyezése ezt követően szűk családi körben történik a Dóm altemplomában.

Emlékét megőrizzük.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet gyászoló közössége