20220327_hhg

Az SZTE és az ELI fizikusainak eredménye a magasfelharmonikus-keltés polarizációfüggéséről

A fény-anyag kölcsönhatások elméleti hátterének alapos feltérképezése is a szegedi fizikusok specialitásai közé tartozik - ezen munkafolyamat egyik legújabb eredményéről rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg publikáció.

Az optikai magasfelharmonikus-keltés során a pl. atomokkal kölcsönható, erős, egyszínű (lézer)fény frekvenciájának többszörösei is megjelennek a nemlineáris kölcsönhatás eredményeként. A folyamat hatékonysága függ attól, hogy milyen a gerjesztő fény polarizációja: a felharmonikusok lineárisan (vonal mentén) polarizált fény esetén a legerősebbek, cirkuláris (körkörösen polarizált) gerjesztő fény esetében pedig lényegében hiányoznak. Ezt azzal szokás magyarázni, hogy az atommagok vonzásából a fény hatására kiszakadó elektronok lineáris polarizáció esetén visszatérnek, és mozgási energiájuk a magas rendű felharmonikus sugárzás keltésére fordítódik. Cirkuláris esetben az elektronok pályája általában összetettebb, és nem is térnek vissza az atommag közelébe.

Az SZTE Elméleti Fizikai Tanszékének munkatársai az ELI-ALPS kutatóival együttműködve nemrégiben megmutatták, hogy a fent említett, valós térbeli leírás mellett ez a folyamat magyarázható alapvető szimmetria elvekkel is, és végső soron az impulzusmomentum (perdület) megmaradását tükrözi. Az eredményeket összefoglaló publikáció a Physical Review A nevű rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg (Phys. Rev. A 105, 033105, 2022).


20220327_hhg2


A magasrendű harmonikusok megjelenése miközben a gerjesztés cirkulárisan polarizáltból (legfelső ábra) fokozatosan lineárissá (legalsó ábra) válik. A vízszintes tengelyen az egység a gerjesztő fény frekvenciája.





Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_10

Az arany- és ezüstalapú nanorészecskék optikai tulajdonságainak modellezését vizsgálták az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Lundi Egyetem kutatói. Az eredményekből született rangos publikáció első szerzője Magyar Zsófia, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola volt diákja, aki a Fizikai Intézetnél végzett tudományos diákköri munka keretében kapcsolódott be a kutatásba a tavalyi évben.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube