IMG_6671

A szegedi ELI-ALPS lézerei segítségével lepleztek le forró elektronokat kutatók

A szegedi és szegedi kötődésű fizikusok sikeres kísérleteiről a nagyhírű Nature Communications folyóirat számolt be.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont által kiadott közlemény szerint a fémekben található, úgynevezett forró elektronok tulajdonságainak vizsgálatában értek el jelentős előrelépést magyar kutatók. Eredményeiket a jövőben olyan fontos területeken használhatják fel, mint a napelemek és nanoméretű áramkörök fejlesztése, illetve különböző szenzorok érzékenységének javítása.


Fémeket fénnyel megvilágítva nagy energiájú elektronok jöhetnek létre, ezeket nevezzük forró elektronoknak. Ezek az elektronok többletenergiájuk révén számos területen hasznosíthatók, mint például kémiai reakciók katalizálásában, napelemek hatékonyabbá tételében, szenzorok érzékenységének növelésében, vagy akár nanoméretű áramkörök fejlesztésében.


A forró elektronokat azonban nagyon nehéz kísérletileg vizsgálni, hiszen az ilyen elektronok a fénynyaláb beérkezése után is a fémben maradnak. A jövőbeli alkalmazásokhoz azonban fontos tudni, hogy mekkora többletenergiával rendelkeznek és azt is, hogy hol helyezkednek el az anyagon belül. Az ELI Lézerközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Szegedi Tudományegyetem és az Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai ezekre a kérdésekre adnak választ a Nature Communications című folyóiratban most megjelent cikkükben.


A tanulmány vezető szerzője az ELI-ALPS és az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén dolgozó Budai Judit, egyik társszerzője egykori hallgatónk, a tavaly Junior Príma díjban részesült Pápa Zsuzsanna, utolsó szerzője pedig a szintén az SZTE-n diplomázott, jelenleg a Wigner FK-ban Lendület-kutatócsoportot irányító Dombi Péter.





Tanulmányi hírek

Fejlec_SZTE_FI_7

Jelentkezz a 2026 feburárjában induló keresztféléves fizikus vagy fotonikai mérnöki mesterképzéseinkre!

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube