51527460976_a45f3b14d3_o

A zene fizikájának izgalmas tanulásához és tanításához dolgozott ki kísérleteket a fizikatanár szakos Kardos Gergely

Matematika-fizika tanárszakos hallgatónk, Kardos Gergely II. díjban részesült az áprilisban megrendezett 36. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekció Természettudomány tantárgypedagógiája tagozatában, „Útkeresés a zene fizikájának tanításához” című dolgozatával. Gergelyt a motivációiról, tapasztalatairól és a jövőbeli terveiről kérdeztük.

Kérlek, mesélj a kutatási témádról! Miket vizsgálsz a kutatásaid során?

A kutatási témám a fizika egy kis részének, a hangtan fejezetnek a tanítása. A dolgozatomban különböző ötleteket, kísérleteket, módszereket mutatok be, amellyel eredményesebb és élvezetesebb lehet a téma tanulása és tanítása egyaránt. Szerencsére a hangtan nagyon sok kapcsolódási ponttal bír más tantárgyakhoz, mindennapi jelenségekhez is, így nagy hangsúlyt fektetek az ének-zenével vagy éppen a biológiával való kapcsolatokra.


Miért pont ezt választottad témádként?

A zene mindig is nagyon fontos volt az életemben, a családomban elég nagy a zenepedagógusok sűrűsége, így elég hamar rabul ejtett engem is ez a világ, egy darabig még nekem is ilyen céljaim voltak. Én fuvolázom, ezt mai napig is folytatom az Orosházi Fúvószenekarban. Így testhezálló volt, hogy ezt ötvözzem kicsit a fizikatanári oldalammal.


Mi motivált arra, hogy jelentkezz a TDK-ra, mik voltak a céljaid?

Ezzel a témával már legalább 3 éve elkezdtem foglalkozni, ami alatt összegyűlt a dolgozatom alapja. Témavezetőm, Dr. Farkas Zsuzsanna javasolta, hogy érdemes lenne ezt egy TDK-dolgozatba foglalni. Emellett volt ezzel kapcsolatos kötelezettségem is, mivel ÚNKP-ösztöndíjasként ez egy kötelező vállalásom volt a pályázattal kapcsolatban, de a doktori felvételimnél is sok pontot ért az OTDK-helyezés. De természetesen nemcsak ilyen tárgyilagos okok miatt indultam el, kíváncsi is voltam, hogy milyen ez a folyamat, mit tudok belőle tanulni.


Mit tanultál a versenyre való felkészülésből? Milyen kihívásokkal találkoztál?

Előzetesen a témában több foglalkozást tarthattam diákoknak, általános és középiskolákban is jártam kipróbálni az ötleteimet, ami mindenképpen nagyon hasznos volt. Kezdő tanárként az ilyen tapasztalatok sokat számítanak. Ha inkább azt nézem, hogy mi járt külön csak a versenyre való felkészüléssel, akkor talán a dolgozatnak a megírása volt, amiből a legtöbbet tanultam. Elsőre kicsit nehéz volt, hogy hogyan is írjam le az egészet valamilyen kompakt formában. Remélem, az itt szerzett tapasztalat segíteni fog későbbi tudományos cikkek megírásában is.


Az OTDK-n az ország legtehetségesebb hallgatói között kellett megmérettetned magad. Milyen benyomások értek a versenyen, hogyan érezted magad?

Meglepően pozitív élmény volt a konferencia. Én Szekszárdon vettem részt a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekció Természettudomány tantárgypedagógiája tagozatában. Nagyon jó volt látni, hogy mennyi lelkes fiatal pedagógus tesz már az egyetemi évek alatt is azért, hogy minél jobb legyen az oktatás. Sok jó előadást láttam, és nagyon közvetlen volt a többi hallgató, jókat beszélgettünk a szekciók után vagy éppen ebéd közben. A szakmai programon kívül is nagy élmény volt ez a pár nap, kiváló koncertek, városnézés, múzeumlátogatás gondoskodtak arról, hogy sokkal inkább kikapcsolódás legyen ez, mint valami verseny.


Most fejezted be a tanulmányaidat tanárképzésben. Milyen terveid vannak a jövőre nézve, tervezed a kutatási téma továbbfejlesztését, esetleg más témákkal tervezel-e foglalkozni?

Kaptam különdíjként egy publikálási lehetőséget is az OTDK-n, így egy cikket mindenképp szeretnék még írni a témában. Szerencsére továbbra is vannak meghívásaim iskolákba előadások tartására a témában, ezt valamilyen formában szeretném még folytatni, de már csak leginkább hobbiszerűen, a továbbiakban inkább más témákkal fogok jobban foglalkozni. Az utóbbi évben már inkább a matematikatanítás volt számomra előtérben, a jövő évtől matematika didaktikából kezdem meg doktori tanulmányaimat, ahol a tervek szerint nem távolodom el a fizikától sem, részben a két tantárgy kapcsolatával szeretnék foglalkozni. Mellette természetesen a tanítás sem marad el, félállásban fogok tanítani matematikát és fizikát.


Mit tanácsolnál hallgatótársaidnak, akik szintén érdeklődnek a kutatás, a tudományos versenyek iránt?

Keressenek egy témát, ami érdekli őket, és vágjanak bele! Sokkal nagyobb élmény lehet elmélyülni egy kedvelt témában, mint csak szimplán az egyetemi anyaggal foglalkozni. Járjanak konferenciákra, szerezzenek új barátokat és találják meg az útjukat!






Tanulmányi hírek

phd

A doktori képzésre jelentkezés határideje: 2024. május 15.

Fizikus_mernoki

Új szakkal bővítjük képzési kínálatunkat: 2024. szeptemberétől fizikus-mérnöki alapszakon is tanulhatnak az SZTE Fizikai Intézethez jelentkező hallgatók.

Friss hírek

aeroszol2

Az SZTE Fizikai Intézet kutatói is részt vettek az SZTE és a Magyar Aeroszol Társaság által szervezett Magyar Aeroszol Konferencián. A nagy hagyományú és széles érdeklődésre számot tartó, 16. alkalommal megrendezett konferenciának a Szarvas Liget Wellness és Konferencia Hotel adott otthont április 25. és 27. között.

IMG_3348

Bozóki Zoltán professzor úr, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, illetve a Fotoakusztikus Kutatócsoport vezetője nyerte el idén a Magyar Aeroszol Társaság Zsigmondy-díját, melyet a XVI. Magyar Aeroszol Konferencián vehetett át Szarvason.

Kövess minket



instagramYouTube