adoptim_20220222

Syndecan-4 fehérje szerepének felderítése szuperrezolúciós dSTORM mikroszkóppal

Fizikusok és orvosok közös kutatása vezetett a vázizomzat kialakulásában (illetve egy vázizom eredetű, gyermekkori tumorbetegségben) szerepet játszó fehérje szerkezeti felépítésének alaposabb megértéséhez.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézetében működő AdOptIm kutatócsoport az általuk kifejlesztett nagy térbeli feloldású mikroszkóppal és az SZTE ÁOK Biokémiai Intézetével együttműködve syndecan-4 csendesített sejtek citoszkeletális aktinszerkezetét vizsgálták sejtfúzió során.

A közös kutatás során kiderült, hogy a syndecan-4 hatással van a vázizomszövet képződésére, továbbá hogy ez a fehérje hozzájárulhat a leggyakoribb gyermekkori lágyrésztumor, a vázizom eredetű ún. rhabdomyosarcoma (RMS) daganatok fejlődéséhez.

A kutatók a nemrég elfogadásra került tanulmányban izomsejtek aktinszerkezetét elemeztük konfokális és dSTORM szuperrezolúciós lokalizációs mikroszkóppal. A dSTORM mérések felfedték az aktin citoszkeleton szubdiffrakciós szerkezetét és a megnövekedett feloldás lehetővé tette az egyedi aktinkötegek orientációjának és sűrűségének vizualizációját és kvantitatív elemzését. A vizsgálatok során különbségeket mutattak ki a syndecan-4 csendesített sejtekben a kontrollsejtekhez képest. A kutatások eredményei segítettek megérteni a syndecan-4 szerepét az izom differenciálódásában, továbbá rávilágítottak ennek megnövekedett kifejeződésére RMS daganatokban.


adoptim_20220222


Aktin szerkezetvizsgálata sejtfúzió során. Konfokális és dSTORM felvétel kortikális aktinkötegekről, illetve az aktinköteg vastagságának meghatározása a lokalizációk térbeli eloszlásának megillesztésével (a). Aktinhálózat kvantitatív jellemzése csontvázasításon alapuló algoritmussal (b).





Tanulmányi hírek

Friss hírek

szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

kja___number_1860

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.

Kövess minket



instagramYouTube