SZTE FI 2022. február

2022. február 22.

Fizikusok és orvosok közös kutatása vezetett a vázizomzat kialakulásában (illetve egy vázizom eredetű, gyermekkori tumorbetegségben) szerepet játszó fehérje szerkezeti felépítésének alaposabb megértéséhez.

2022. február 15.

140 középiskolás diák nevezett a nagy hagyományokkal bíró, regionális Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Verseny idei kiírására, a díjazottak és felkészítőik a Szegedi Fizika Napján vehették át megérdemelt jutalmaikat.

2022. február 09.

A kutatócsoport tagjai és szakmai együttműködő kollégáik a széles körben alkalmazható nemesfém-nanorezonátorok hatásainak optimalizálási lehetőségeit vizsgálták.





Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube