Kutatási és K+F híreink

A kutatócsoport tagjai és szakmai együttműködő kollégáik a széles körben alkalmazható nemesfém-nanorezonátorok hatásainak optimalizálási lehetőségeit vizsgálták.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutathatják majd az eddigi legnagyobb űrteleszkóp segítségével.

Prof. Dr. Fehér László újabb dolgozata jelent meg a rangos Annales Henri Poincaré folyóiratban.

Beszámoló az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Nano-bionika Kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének kutatói erős lézertérben lévő atomokból alagúteffektus segítségével megszökő elektronok tulajdonságait vizsgálták; az eredményeket a rangos Physical Review A folyóirat közölte.

A tudományterület forró témái közül többre is meg­oldást találhat a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium. Ilyen lehet a kiégett nukleáris fűtő­elemek kezelése, csempészett radioaktív anyagok kimutatása a határon, illetve izotópok gyors előállítása.

Iglói Ferenc, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóintézet és az SZTE TTIK Fizikai Intézet Elméleti Fizikai Tanszékének professzora nyilatkozott az MTI-nek az október 5-én fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Giorgio Parisi professzor munkásságáról.

A NASA kiemelt közleményben foglalkozik egy friss, szupernóva-robbanásokkal kapcsolatos tudományos publikációval, amelynek szerzői között - vezető amerikai kutatók mellett - Szalai Tamás, intézetünk asztrofizikusa is megtalálható.

A Fizikai Intézet négy munkatársa is sikerrel szerepelt a a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett alapkutatási pályázatokon.

Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok több kutatási tervvel is nyertek távcsőidőt a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, amely a tervek szerint idén októberben startol majd.

Intézetünk Gravitációelméleti Kutatócsoportja a közelmúltban két tanulmányt is publikált a nagy presztízsű Physical Review D folyóiratban a gravitációs hullámok lehetséges forrásaival kapcsolatban.

A betegekre szabott egyéni gyógyítást, élettudományi kutatásokat, hozzájuk kapcsolódó oktatást, orvosképzést és innovációt támogat a Szegedi Tudományegyetem most lezárult 3D Központjának projektje. A háromdimenziós térbeli nyomtatás nemcsak műtétek pontos megtervezésére és implantátumok kinyomtatására ad lehetőséget: egyedi szerveket és biológiai szöveteket, a fül apró szerveit, protézist, koponya vagy állcsont pótlást, illetve ízületi porcfelszínt is tudnak vele „építeni” az orvosok és a kutatók.

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű, “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázata a végéhez közeledik; ennek alkalmából 2021. március 18-án sajtónyilvános online záróeseményre került sor.

Fehér László egy glasgow-i és egy moszkvai kollégájával közösen írt tanulmányában körpályán mozgó spines részecskék modelljére adott újfajta leírást.

Ezúttal online formában, az SZTE TTIK Fizikai Intézet szervezésében került sor a magyar fizikusközösség egyik fontos, két évente megrendezésére kerülő seregszemléjére.

A Magyar Tudomány 2020/12. számában tematikus összeállítás jelent meg a lézeres transzmutációs nagyprojektről, benne Dr. Osvay Károly és Prof. Dr. Szabó Gábor kollégáink közös cikkével a projekt szegedi vonatkozásairól.

Egy, szegedi asztrofizikusok által vezetett, nemzetközi együttműködésben zajló projekt keretében vizsgálták a különleges, ún. Iax típusú szupernóvák családjába tartozó, egyik legutóbb felfedezett csillagrobbanást.

A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén működő AdOptim kutatócsoport - az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet MYOTeam kutatócsoporttal együttműködésben - izomszövetek regenerációs folyamatait tudta megfigyelni molekuláris szinten, a kutatócsoport szakterületének számító nagyfeloldású lokalizációs mikroszkópia segítségével.

Az SZTE Fizikai Intézet Lézeres Aeroszolkutató Laboratóriumában dolgozó munkatársaink egészségügyi maszkok részecskeáteresztési képességeit is vizsgálják.





Tanulmányi hírek

gratulalunk_2025_ap_1170_x_430_px

Az évkezdéshez legfontosabb információkat itt találjátok.

Friss hírek

kja___number_1860

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.

kja___number_3338

Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.

Kövess minket



instagramYouTube