SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet

November 27-én és 28-án várjuk a Fizikai Intézet képzései iránt érdeklődő középiskolásokat az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban a Szegedi Tudományegyetem nyílt napján. Emellett egy igazi egyetemi szeminárium és egy igazi egyetemi tanóra is meglátogatható a nyílt nap alatt.

A világon elsőként alkalmazta a humán szemsebészetben a femtoszekundumos lézert 30 évvel ezelőtt Dr. Ratkay Imola, a Szegedi Tudományegyetem alumnája, a Mediversal Vision refraktív sebészeti részlegének vezetője. Az évforduló kapcsán Koppenhágában egy szakmai kongresszuson külön köszöntötték. A szegedi lézeres szemsebészeti kutatások kezdeteiről, a fizikusokkal való együttműködésről, a technológiai fejlődésről, az utánpótlás képzéséről is beszámolt az elismert szakember.

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet AdOptIm (Advanced Optical Imaging Group) Kutatócsoportja a tavaly elnyert HU-RIZONT pályázat keretében NOEMA projekt néven indította el a műanyag mikro- és nanorészecskék emberi egészségre gyakorolt hatásának átfogó vizsgálatát. A konzorciumban a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemek és az SZTE kutatói működnek együtt, az SZTE vezetésével.

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.