feherl

Rangos eredmény az SZTE Elméleti Fizikai Tanszék professzorától

Fehér László egy glasgow-i és egy moszkvai kollégájával közösen írt tanulmányában körpályán mozgó spines részecskék modelljére adott újfajta leírást.

Fehér László (SZTE Elméleti Fizikai Tanszék) és munkatársai (Maxime Fairon, Glasgow és Ian Marshall, Moszkva) hosszú tanulmányt közöltek a matematikai fizikában magas presztizsűnek számító Annales Henri Poincaré folyóirat 2021 februári számában. Cikkükben körön mozgó spines részecskék egy egzaktul megoldható modelljének csoportelméleti és differenciálgeometriai módszereket használó új tárgyalását adták. A közelmúltban Fehér László az eredményt egy nemzetközi szeminárium-sorozaton és egy rangos konferencián tartott előadásban is ismertette. A cikk és az előadások a linkekre kattintva megtekinthetőek.





Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube