Spal92_physics_laser_photonics_optics_quantum_amplification_bea_24a49d6f-6481-45e7-a311-793dbe134625

Bemutatták a világ legintenzívebb, néhány ciklusú lézerrendszerét

Egy példátlan nemzetközi együttműködés keretében az Umeåi Egyetem (Svédország), a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Budapest), az ELI ALPS (Szeged) és a Szegedi Tudományegyetem kutatói kifejlesztették a valaha épített legerősebb, néhány ciklusú lézerrendszert. A szerzők között szerepel Subhendu Kahaly, a Fizikia Doktori Iskola oktatója, és témavezetettje, Nagy Gergely Norbert, a Fizika Doktori Iskola PhD hallgatója. A kutatók eredményeiket a rangos Nature Photonics folyóiratban tették közzé.

Az Umeåi Egyetemen kifejlesztett, LWS100 (Light Wave Synthesizer 100) névre keresztelt új lézerrendszer 4,3 femtoszekundumnál (10–15 s) rövidebb, ultrarövid fényimpulzusokat bocsát ki, amely 100 TW-os csúcsteljesítményt tesz lehetővé. Ez több mint ezer atomerőmű teljesítményének felel meg, ám csupán egyetlen szívverésnél is rövidebb ideig. A rendszert az teszi igazán egyedivé, hogy képes pontosan szabályozni a fényhullám alakját. Ez az úgynevezett hullámforma-szabályozási funkció páratlan stabilitást biztosít.


Különböző színű (hullámhosszú) fények gondos, szinkronizált kombinálásával – koherens elektromágneses térszintézissel – a csoport olyan lézerimpulzust hozott létre, amely a látható fénytől a közeli infravörös tartományig terjedő széles spektrumot fedi le. Fókuszálás után ezek az impulzusok 10²¹ W/cm2 feletti intenzitást érnek el, ami merőben új típusú kísérletek előtt nyitja meg az utat a plazmafizika és az ultragyors tudomány területén.


Ez a lézer nem csupán technikai csoda, hanem a fizika jelenlegi határainak feltárásához szükséges hatékony eszköz is. Lehetővé teszi a tudósok számára, hogy attoszekundum hosszúságú elektron- és röntgenimpulzusokat keltsenek, és ezzel valós időben figyeljék meg és irányítsák az atomok és anyagok belsejében zajló elektronmozgásokat.


„Ez jelentős előrelépés a természet legalapvetőbb jelenségeinek tanulmányozásában. Az LWS100 segítségével egy új korszakba lépünk a fény–anyag kölcsönhatások precíziós vizsgálatában” – nyilatkozta dr. Subhendu Kahaly, az ELI ALPS vezető kutatója, a Másodlagos források osztályának vezetője és a közös kutatócsoport tagja, az SZTE Fizika Doktori Iskola oktatója.


A cikk tizenkét szerzője közül ketten - Nagy Gergely Norbert és Subhendu Kahaly - az ELI ALPS kutatói, az SZTE Fizika Doktori Iskola tagjai. Társszerzőként több száz mérést és elemzést végeztek a lézerrendszer egyik legfontosabb jellemzőjére, az impulzushosszra összpontosítva. Ezek megerősítették, hogy a lézer valóban két ciklus alatti időtartományban működik. Az összegyűjtött adatok lehetővé tették a lézer finomhangolását is, amelynek köszönhetően az említett teljesítmény folyamatosan elérhetővé vált.


„E mérésekhez az úgy nevezett TIPTOE technikát alkalmaztuk, ami az elektromos tér időbeli alakjának perturbált alagút-ionizáció segítségével történő megfigyelése” – magyarázták a szerzők. „A diagnosztikai elrendezést az IMPULSE projekt keretében Svédországba szállítottuk, ahol elvégeztük a méréseket. A publikáció köszönetnyilvánítás részében mind az IMPULSE, mind a GINOP projektet megemlítettük.”


Forrás: ELI ALPS





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Uj_fejlecek_honlapra

A 2024/2025-ös tanévben indult el az SZTE Fizikai Intézet új képzése, a fizikus-mérnöki BSc. Az ipari partnerek igényeire szabott, gyakorlatorientált képzés első tanéve 9 hallgatóval indult el. Hallgatóink immár túl vannak az első félévükön, így megkérdeztük őket, milyen tapasztalatokat szereztek eddig a képzésről, az oktatókról és az egyetemi közösségről.

Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_6

Az SZTE Fizikai Intézet a 2025-ös pótfelvételi keretében meghirdeti a fizika BSc, fizikus-mérnöki BSc, a fizikatanári, a fizikus MSc, fotonikai-mérnöki és a csillagász MSc szakjait.

Fejlec_SZTE_FI_5

Kiss Rebeka Anna idén szerezte meg fizikus mesterdiplomáját, és kiemelkedő egyetemi munkájáért elnyerte a TTIK Kar Kiváló Hallgatója címet. Rebeka nemcsak a tanulmányai során nyújtott kimagasló teljesítményt, hanem aktívan részt vett kutatócsoportok munkájában és közösségépítő szerepe is meghatározó volt. Az interjúban pályaválasztásának motivációiról, izgalmas kutatási projektjeiről, valamint jövőbeli terveiről mesél.

Kövess minket



instagramYouTube