Spal92_physics_laser_photonics_optics_quantum_amplification_bea_24a49d6f-6481-45e7-a311-793dbe134625

Bemutatták a világ legintenzívebb, néhány ciklusú lézerrendszerét

Egy példátlan nemzetközi együttműködés keretében az Umeåi Egyetem (Svédország), a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Budapest), az ELI ALPS (Szeged) és a Szegedi Tudományegyetem kutatói kifejlesztették a valaha épített legerősebb, néhány ciklusú lézerrendszert. A szerzők között szerepel Subhendu Kahaly, a Fizikia Doktori Iskola oktatója, és témavezetettje, Nagy Gergely Norbert, a Fizika Doktori Iskola PhD hallgatója. A kutatók eredményeiket a rangos Nature Photonics folyóiratban tették közzé.

Az Umeåi Egyetemen kifejlesztett, LWS100 (Light Wave Synthesizer 100) névre keresztelt új lézerrendszer 4,3 femtoszekundumnál (10–15 s) rövidebb, ultrarövid fényimpulzusokat bocsát ki, amely 100 TW-os csúcsteljesítményt tesz lehetővé. Ez több mint ezer atomerőmű teljesítményének felel meg, ám csupán egyetlen szívverésnél is rövidebb ideig. A rendszert az teszi igazán egyedivé, hogy képes pontosan szabályozni a fényhullám alakját. Ez az úgynevezett hullámforma-szabályozási funkció páratlan stabilitást biztosít.


Különböző színű (hullámhosszú) fények gondos, szinkronizált kombinálásával – koherens elektromágneses térszintézissel – a csoport olyan lézerimpulzust hozott létre, amely a látható fénytől a közeli infravörös tartományig terjedő széles spektrumot fedi le. Fókuszálás után ezek az impulzusok 10²¹ W/cm2 feletti intenzitást érnek el, ami merőben új típusú kísérletek előtt nyitja meg az utat a plazmafizika és az ultragyors tudomány területén.


Ez a lézer nem csupán technikai csoda, hanem a fizika jelenlegi határainak feltárásához szükséges hatékony eszköz is. Lehetővé teszi a tudósok számára, hogy attoszekundum hosszúságú elektron- és röntgenimpulzusokat keltsenek, és ezzel valós időben figyeljék meg és irányítsák az atomok és anyagok belsejében zajló elektronmozgásokat.


„Ez jelentős előrelépés a természet legalapvetőbb jelenségeinek tanulmányozásában. Az LWS100 segítségével egy új korszakba lépünk a fény–anyag kölcsönhatások precíziós vizsgálatában” – nyilatkozta dr. Subhendu Kahaly, az ELI ALPS vezető kutatója, a Másodlagos források osztályának vezetője és a közös kutatócsoport tagja, az SZTE Fizika Doktori Iskola oktatója.


A cikk tizenkét szerzője közül ketten - Nagy Gergely Norbert és Subhendu Kahaly - az ELI ALPS kutatói, az SZTE Fizika Doktori Iskola tagjai. Társszerzőként több száz mérést és elemzést végeztek a lézerrendszer egyik legfontosabb jellemzőjére, az impulzushosszra összpontosítva. Ezek megerősítették, hogy a lézer valóban két ciklus alatti időtartományban működik. Az összegyűjtött adatok lehetővé tették a lézer finomhangolását is, amelynek köszönhetően az említett teljesítmény folyamatosan elérhetővé vált.


„E mérésekhez az úgy nevezett TIPTOE technikát alkalmaztuk, ami az elektromos tér időbeli alakjának perturbált alagút-ionizáció segítségével történő megfigyelése” – magyarázták a szerzők. „A diagnosztikai elrendezést az IMPULSE projekt keretében Svédországba szállítottuk, ahol elvégeztük a méréseket. A publikáció köszönetnyilvánítás részében mind az IMPULSE, mind a GINOP projektet megemlítettük.”


Forrás: ELI ALPS





Tanulmányi hírek

Fejlec_SZTE_FI_7

Jelentkezz a 2026 feburárjában induló keresztféléves fizikus vagy fotonikai mérnöki mesterképzéseinkre!

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube