

Az elmúlt hetekben négy, SZTE-s vezetéssel ill. közreműködéssel készült, szupernóva-robbanások vizsgálatával kapcsolatos szakcikket fogadtak el Q1-es (azaz a legrangosabbak közé tartozó) csillagászati-asztrofizikai szakfolyóiratban.
Bánhidi Dominik II. éves doktoranduszhallgatónk és témavezetője, Dr. Barna Barnabás irányításával készült tanulmány a különleges, ún. Iax típusú csillagrobbanások közé tartozó, SN 2022xlp jelű objektumról. A magyar-amerikai csapat az SZTE Bajai Obszervatóriumának 80 cm-s távcsövével felvett, valamint egy amerikai távcsőhálózat és a Swift ultraibolya-űrtávcső méréseiből összeálló adatsort dolgozott fel és elemzett, a szakcikk az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelenik meg hamarosan.
Dominik a múlt héten előadást is tarthatott eredményeiről a Magyar Csillagászok Országos Találkozóján.
https://arxiv.org/abs/2509.07717
Szintén a bajai, valamint a Piszkéstetői 80 cm-s távcső adatsoraira épül a - korábban már SZTE-s kutatók által is több tanulmányban vizsgált - SN 2023ixf szupernóva újabb elemzése. A Dr. Vinkó József vezette, tisztán magyar szerzőlistájú cikk - amelyben a szerzők a fénygörbék modellezése révén határozták meg a robbanás fizikai paramétereit - a vezető amerikai szaklapban, az Astrophysical Journal-ben kerül majd megjelenésre.
https://arxiv.org/abs/2508.06654
Két további, frissen elfogadott tanulmány pedig a szupernóva-robbanások és a kozmikus porképződés kapcsolatát elemzi két, a James Webb-űrtávcső MIRI nevű műszerével észlelt, idősebb szupernóva (SN 1995N és SN 2005af) esetében. Mindkét cikkben társszerző az SZTE Fizikai Intézet két asztrofizikusa, Dr. Szalai Tamás és Dr. Zsíros Szanna, akik a kezdetektől fogva részt vesznek az ilyen irányú kutatásokban. Az 1995N szupernóva esetén a Webb-bel és a 10 m-es földfelszíni Keck-távcsővel készült spektrumokat elemezték a szerzők, míg az SN 2005af esetében a friss Webb-mérések mellett korábbi, Spitzer-űrtávcsöves adatsorokat is vizsgáltak a kutatók (utóbbi tanulmányban a szegedi szakemberek különösen fontos szerepet játszottak, amit a szerzőlista második és harmadik helye is jelez).
https://arxiv.org/abs/2505.01574