Kepernyokep_2025-11-06_113142

Nemzetközi együttműködés a mikro- és nanoműanyagok egészségügyi hatásainak vizsgálatában

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet AdOptIm (Advanced Optical Imaging Group) Kutatócsoportja a tavaly elnyert HU-RIZONT pályázat keretében NOEMA projekt néven indította el a műanyag mikro- és nanorészecskék emberi egészségre gyakorolt hatásának átfogó vizsgálatát. A konzorciumban a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemek és az SZTE kutatói működnek együtt, az SZTE vezetésével.

A projekt célja, hogy pontos és megalapozott ismereteket nyújtson a mikro- és nanoműanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. Bár a műanyagok széles körben elterjedtek, és számos hasznos feledatot látnak el a gazdaságban és a mindennapi életben, a lebomlásuk során keletkező mikro- és nanorészecskék felhalmozódhatnak a környezetben, és kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre. A NOEMA projektben a három intézet kutatói három fő cél elérésén dolgoznak: fejlett detekciós módszerek kifejlesztésén, a biológiai hatások szisztematikus vizsgálatán, valamint kutatási szabályozási kérdések elemzésén és bizonyítékokon alapuló ajánlások kidolgozásán a közegészségügyi és szabályozói szervek számára.


Kep2


A projekt keretében a három intézet kutatói közös kutatásokat végeznek, az első közös kísérletre 2025 augusztusában került sor. Bíró Péter, a SZTE kutatócsoportjának tagja 2025. augusztus 18. és 29. között látogatott el a Cambridge-i Egyetemre, ahol Clemens Kaminski professzor vezette Chemical Engineering and Biotechnology tanszék Laser Analytics csoportjában Dr. Edward Ward és Rebecca McClelland irányításával végzett méréseket. A látogatás során szuperrezolúciós mikroszkópok (SIM, STED) segítségével végeztek méréseket, amelyek alapvető jelentőségűek a nanoműanyagok vizualizációjához és kvantitatív elemzéséhez. Az első látogatás fő célja a rendszertanulás és alapkísérletek elvégzése volt. A kísérletek során szerzett tapasztalatok lehetővé teszik a kutatóknak, hogy a következő látogatások alkalmával a sejtes környezet felé történő vizsgálatokat is elindítsák, és tovább mélyítsék a mikro- és nanoműanyagok biológiai hatásairól szerzett ismereteket.


Kep3






Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube