matud202012_5

Lézeres neutronforrás fejlesztése Szegeden

A Magyar Tudomány 2020/12. számában tematikus összeállítás jelent meg a lézeres transzmutációs nagyprojektről, benne Dr. Osvay Károly és Prof. Dr. Szabó Gábor kollégáink közös cikkével a projekt szegedi vonatkozásairól.

A Szegedi Tudományegyetemen és a szegedi lézeres kutatóközpontban, az ELI-ben zajló projekt célja, hogy a kiégett nukleáris fűtőanyagok lebontásának egyik alternatíváját jelentő lézeres transzmutációs technológiát kutassák.


A szegedi projektet vezető Dr. Osvay Károly (SZTE Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium), valamint az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont ügyvezet igazgatója, Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus a Magyar Tudomány legújabb számában megjelent írásukban részletesen áttekintik a lézeren alapuló neutronforrás kísérleti megvalósításának lehetőségeit. A vizsgálatok egyik fő célja annak eldöntése, hogy kísérletileg elérhető-e az a neutronhozam, ami szükséges egy olyan szubkritikus reaktor működtetéséhez, amellyel megvalósítható a kiégett nukleáris fűtőelemekben található, hosszú élettartamú aktinidák (Np, Am, Cm) transzmutációja (azaz más elemekké alakítása).


matud202012_5
Az ELI-ALPS-ban megkezdett első mérési kampány. A) A kísérleti vákuumkamra belseje; B) A gyorsított ionok Thomson-spektrométerrel felvett képe (12 fs, 30 mJ impulzus és 5 nm vastag szénfólia) (forrás: Magyar Tudomány, 2020/12.)


Az ELI-ALPS Kutatóközpontban megkezdődtek az első kísérletek, amelyek első fázisa a tervek szerint 2021 végén fejeződik be. A kísérleteket támogató elméleti modellezéseket és szimulációkat a szegedi kutatók a prágai ELI-központ, valamint francia és német partnerintézmények munkatársaival közösen végzik.


A Magyar Tudomány 2020/12. száma


Az SZTE honlapján korábban megjelent anyagok a témában:

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését célozza az SZTE nemzetközi projektje (2019.11.04.)

Lézeres eljárással kezelnék a nukleáris hulladékokat (2020.06.17.)





Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_10

Az arany- és ezüstalapú nanorészecskék optikai tulajdonságainak modellezését vizsgálták az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Lundi Egyetem kutatói. Az eredményekből született rangos publikáció első szerzője Magyar Zsófia, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola volt diákja, aki a Fizikai Intézetnél végzett tudományos diákköri munka keretében kapcsolódott be a kutatásba a tavalyi évben.

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Kövess minket



instagramYouTube