SZTE FI 2025. szeptember

2025. szeptember 25.

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.

2025. szeptember 24.

Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.

2025. szeptember 12.

Az elmúlt hetekben négy, SZTE-s vezetéssel ill. közreműködéssel készült, szupernóva-robbanások vizsgálatával kapcsolatos szakcikket fogadtak el Q1-es (azaz a legrangosabbak közé tartozó) csillagászati-asztrofizikai szakfolyóiratban.

2025. szeptember 10.

Szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakáján ismét betekinthetnek a fizika lenyűgöző világába. A programok során elmélyedhetnek a téridő rejtélyeiben, megismerhetik a kvantummechanika különös világát és felfedezhetik az asztrofizika legújabb eredményeit. Látványos kísérleteken, interaktív bemutatókon és előadásokon keresztül tapasztalhatják meg, hogyan járul hozzá a fizika mindennapi életünk különböző aspektusaihoz.

2025. szeptember 08.

Az ELFT Atom-, Molekulafizikai és Kvantumelektronikai Szakcsoportja, az SZTE Fizikai Intézet és az ELI ALPS 2025. szeptember 1-jén rendezte meg a Kvantumelektronika 2025 Szimpóziumot. A hetven szakembert vonzó eseményre az ELI ALPS-ban került sor.

2025. szeptember 08.

Nagy Péter, miután megszerzete nálunk fizika BSc diplomáját, a mesterképzést a LASCALA (Large Scale Facilities in Accelerators and Lasers) programban folytatta. A program lehetőséget nyújtott számára, hogy Párizsban, Lundban és Szegeden is tanuljon, bepillantást nyerjen a modern lézerfizika kutatásaiba, és nemzetközi hallgatói közösségben fejlessze szakmai és személyes készségeit. Míg 2 évvel ezelőtti interjúnkban a programra való jelentkezés motivációiról kérdeztük, ebben a cikkben már a képzésről szerzett tapasztalatairól mesél.

2025. szeptember 04.

Ha érdekel a Formula–1 – vagy egyenesen rajongója vagy –, itt a lehetőség, hogy a Kutatók Éjszakáján bepillants a száguldó cirkusz kulisszái mögé! Megismerheted, mi zajlik a paddockban, milyen elképesztő fizikai erők dolgoznak a pályán, és milyen mérnöki, orvosi és újságírói munka rejlik a hétvégék mögött.

Szakértő előadók osztják meg tudásukat, tapasztalataikat és történeteiket az F1 múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

2025. szeptember 01.

A szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének egykori tanszékvezetője - egyúttal világhírű kísérleti fizikus - születésének 125. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést intézetünk oktatóinak közreműködésével.





Tanulmányi hírek

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube