20201118_maszkok_w

Maszkok részecskeáteresztését vizsgálják szegedi fizikusok

Az SZTE Fizikai Intézet Lézeres Aeroszolkutató Laboratóriumában dolgozó munkatársaink egészségügyi maszkok részecskeáteresztési képességeit is vizsgálják.

Az M1 csatorna 2020. november 17-i híradójában bemutatták intézetünk Lézeres Aeroszolkutató Laboratóriumát, ahol kollégáink az utóbbi hónapokban egészségügyi maszkok részecskeáteresztési képességeit is vizsgálták. Fontos konklúzió, hogy a megfelelő maszkviselés a fizikusok mérési eredményei szerint is jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a levegőben lévő vírushordozó részecskék a szánkon vagy az orrunkon keresztül a szervezetünkbe jussanak:
https://hirado.hu/videok/bebizonyitottak-vedenek-a-maszkok/


20201118_maszkok


További sajtómegjelenések a témában:

Szeged VTV - Kvantum magazinműsor (2020. november)

Klubrádió "Esti gyors" műsor (2020. november 19.), a műsor 13:43 percétől





Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_10

Az arany- és ezüstalapú nanorészecskék optikai tulajdonságainak modellezését vizsgálták az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Lundi Egyetem kutatói. Az eredményekből született rangos publikáció első szerzője Magyar Zsófia, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola volt diákja, aki a Fizikai Intézetnél végzett tudományos diákköri munka keretében kapcsolódott be a kutatásba a tavalyi évben.

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Kövess minket



instagramYouTube