1200px--BBH_gravitational_lensing_of_gw150914.webm

Új eredmények a gravitációs hullámok forrásainak kutatásában

Intézetünk Gravitációelméleti Kutatócsoportja a közelmúltban két tanulmányt is publikált a nagy presztízsű Physical Review D folyóiratban a gravitációs hullámok lehetséges forrásaival kapcsolatban.

A LIGO Tudományos Kollaboráció által eddig észlelt 50 gravitációs hullám forrása minden esetben fekete lyukakból vagy neutroncsillagokból álló kettős rendszer volt. Az asztrofizikában azonban ismertek más típusú kompakt objektumok is, mint a bozoncsillag vagy a gravacsillag. Előbbi a szokásos, fermionokból álló égitestekkel ellentétben bozonokból áll (pl. a sötét anyag jelölt axionokból). Utóbbi kívülről hasonló a fekete lyukhoz, de belsejében de Sitter vákuum található, amit egy vékony anyaghártya határol. A négyféle kompakt égitest jelentősen különbözik tömeg-kvadrupól paraméterében.


Gergely Árpád László professzor, Keresztes Zoltán docens és Tápai Márton doktorandusz a Physical Review D folyóiratban megjelent munkájukban [1] kidolgozták a fekete lyuk, neutroncsillag, bozoncsillag vagy gravacsillag komponensekkel rendelkező kettős rendszerek szekuláris (jelentős számú pályára átlagolt) dinamikáját excentrikus pályákon, második posztnewtoni rendig, a spin és kvadrupól-effektusok figyelembevételével.


GL
Forrás: Physical Review D


Új effektusokat találtak a spin vektorok dinamikájában, melyeket a kvadrupól paraméter okoz, így ezek előfordulása a kettős komponenseinek természetétől függ. Ilyen a kisebbik spin irányának vándorlása az egyik pólustól a másikig (flip-flop jelenség) jelentős kvadrupól-deformációval rendelkező nagyobb spinű neutroncsillag esetén, vagy a két spin precessziós sebességének váltakozó sorrendje fekete lyuk kettős vagy feketelyuk-gravacsillag kettős esetén.


Egy másik, szintén a Physical Review D folyóiratban megjelent munkában [2] Keresztes Zoltán és Gergely Árpád László a kettős rendszerben keringő fekete lyukak, neutroncsillagok, bozon csillagok vagy gravacsillagok egyensúlyi spin konfigurációinak lineáris stabilitását vizsgálta. Kollineáris konfigurációkban (ha a spinek párhuzamosak a pálya-impulzusmomentummal) az egyformán irányított spinek általában stabilak. Az ellentétes irányítottságúak esetén azonban, a neutroncsillagokból, bozon csillagokból vagy gravacsillagokból álló rendszerekben a bespirálozás során a stabil konfigurációt instabil, majd újból stabil konfiguráció követi. Megállapították a stabilitási tartományokat a koplanáris egyensúlyi konfigurációk esetén is (amikor a két spin és a pálya-impulzusmomentum egy síkba esik), elemezve, hogyan függ a stabilitás a kompakt égitest jellegétől.


[1] https://journals.aps.org/prd/abstract/10.1103/PhysRevD.103.084024


[2] https://journals.aps.org/prd/abstract/10.1103/PhysRevD.103.084025





Tanulmányi hírek

gratulalunk_2025_ap_1170_x_430_px

Az évkezdéshez legfontosabb információkat itt találjátok.

Friss hírek

kja___number_1860

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.

kja___number_3338

Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.

Kövess minket



instagramYouTube