kvel2021

Kvantumelektronikai szimpózium „Szegeden”

Ezúttal online formában, az SZTE TTIK Fizikai Intézet szervezésében került sor a magyar fizikusközösség egyik fontos, két évente megrendezésére kerülő seregszemléjére.

A tág értelemben vett magyar lézeres közösség kétévente megrendezésre kerülő, nagy seregszemléi az egynapos Kvantumelektronika szimpóziumok. Az idei esemény spektruma is széles volt, az optika, atom- és molekulafizika valamint a plazmafizika területén folyó hazai kutatásokról szóltak az előadások. A helyszín a tervek szerint Szeged lett volna, de a járványhelyzet miatt a szűk 100 résztvevő online követte a rendezvényt, amelynek házigazdai teendőit és technikai támogatását az SZTE Fizikai Intézet kollégái látták el. Az elhangzott előadásokat tartalmazó kiadvány – benne számos, Intézetünkben született eredmény ismertetésével – letölthető az SZTE Egyetemi könyvtárának repozitóriumából.


A szimpózium az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Atom-, Molekulafizikai és Kvantumelektronikai Szakcsoportja /AMKE/, a Magyar Tudományos Akadémia Lézerfizikai Bizottsága, illetve a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének a szervezésében, az EFOP-3.6.2-16-2017-00005 projekt finanszírozásával valósult meg.





Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_10

Az arany- és ezüstalapú nanorészecskék optikai tulajdonságainak modellezését vizsgálták az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Lundi Egyetem kutatói. Az eredményekből született rangos publikáció első szerzője Magyar Zsófia, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola volt diákja, aki a Fizikai Intézetnél végzett tudományos diákköri munka keretében kapcsolódott be a kutatásba a tavalyi évben.

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Kövess minket



instagramYouTube