sn80

Szupernóvákra és fekete lyukakra vadászik két új robottávcső

Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem GINOP-2.3.2-15-2016-00033 jelű, “Tranziens asztrofizikai objektumok” című pályázata a végéhez közeledik; ennek alkalmából 2021. március 18-án sajtónyilvános online záróeseményre került sor.

A „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” GINOP felhívásra összeállt konzorciumban dolgozó mintegy harminc kutató és műszaki szakember összefogásával, korszerű mérőeszközök beszerzésével, illetve fejlesztésével a témában a világon egyedülálló kutatási műhelyt hoztak létre az elmúlt 4 év alatt. A projekt során a szakemberek két robottávcsőből álló, számítógép-vezérelt csillagászati mérőrendszert fejlesztettek ki. Az egyenként 80 cm tükörátmérőjű csillagászati távcsövet az ELKH CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába telepítették. A távcsövekre folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerák csatlakoznak, amelyek speciális csillagászati színszűrőkön keresztül készítenek felvételeket az égboltról. Az interneten keresztül összekapcsolódó rendszer az egyedi szoftverekkel képes az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionálisan is egyedülálló csillagászati mérőrendszer vált elérhetővé a kutatók számára.


A magyarországi megfigyeléseket külföldi nagyműszerek adataival kiegészítve a szakemberek a különböző típusú csillagrobbanások fizikai hátterét igyekeznek feltárni. Ehhez olyan számítógépes modelleket fejlesztenek és használnak fel, amelyek a jelenleg ismert fizikai folyamatokat szimulálják extrém körülmények között. A modelleket a mérésekkel összevetve olyan nyitott kérdésekre keresik a választ, mint például a legfényesebb szupernóvák robbanási mechanizmusa, a szupernóvákra épülő extragalaktikus távolságmérés pontosítása vagy a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak által szétszakított csillagok további sorsa. A kutatók remélik, hogy az újonnan beüzemelt automata mérőrendszerükkel olyan rövid idejű, izgalmas jelenségeket is tanulmányozhatnak majd, mint a gammakitörések optikai utófénylése, a gravitációshullám-források esetleges elektromágneses sugárzása vagy a gyors rádiókitörések optikai megfigyelése.


A nemzetközi szintű felfedező kutatások mellett a projekt fontos célja a modern IT-technológiák és a velük összefüggő kutatási eredmények beépítése a magyar egyetemeken folyó természettudományi-műszaki képzésbe. A csillagászat világszerte az egyik legsikeresebb téma a fiatalok természettudományos érdeklődésének felkeltésében.


Az eseményen a kutatás vezetői - Dr. Kiss László (CSFK, főigazgató), Dr. Vinkó József (CSFK/SZTE, kutatásvezető), Dr. Hegedűs Tibor (SZTE Bajai Obszervatórium, igazgató) mutatták be a projekt eredményeit.
https://www.youtube.com/watch?v=gA00RGlUlyI





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

NOV_27-28_Borito


Helyszín: SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ - 6722 Szeged, Ady tér 10.

Időpont: 2025. november 27-28.

Friss hírek

20231027-20231027-9K2A4399

A világon elsőként alkalmazta a humán szemsebészetben a femtoszekundumos lézert 30 évvel ezelőtt Dr. Ratkay Imola, a Szegedi Tudományegyetem alumnája, a Mediversal Vision refraktív sebészeti részlegének vezetője. Az évforduló kapcsán Koppenhágában egy szakmai kongresszuson külön köszöntötték. A szegedi lézeres szemsebészeti kutatások kezdeteiről, a fizikusokkal való együttműködésről, a technológiai fejlődésről, az utánpótlás képzéséről is beszámolt az elismert szakember.

Kepernyokep_2025-11-06_113142

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet AdOptIm (Advanced Optical Imaging Group) Kutatócsoportja a tavaly elnyert HU-RIZONT pályázat keretében NOEMA projekt néven indította el a műanyag mikro- és nanorészecskék emberi egészségre gyakorolt hatásának átfogó vizsgálatát. A konzorciumban a Cambridge-i és az Ulm-i Egyetemek és az SZTE kutatói működnek együtt, az SZTE vezetésével.

Kövess minket



instagramYouTube