1987A

Porképződés és kölcsönhatások az SN 1993J szupernóva környezetében

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Asztrofizikai kutatócsoportunk PhD-hallgatója, Zsíros Szanna vezetésével (Nagy Andrea és a témavezető, Szalai Tamás közreműködésével) készült kiterjedt vizsgálat az SN 1993J jelű, híre szupernóva eddig feldolgozatlan infravörös űrtávcsöves adatainak elemzése terén. Az infravörös adatok lehetővé teszik többek között a robbanás előtt, illetve annak következtében keletkező porszemcsék fizikai paramétereinek (hőmérséklet, tömeg, anyagi összetétel) megbecslését, valamint a robbanás lökéshullámának a környező anyaggal történő kölcsönhatásainak vizsgálatát.

Az eredményeket tartalmazó szakcikket a rangos MNRAS folyóirat fogadta el közlésre:
https://arxiv.org/abs/2110.10550


Zsíros Szanna hallgatónk a szupernóvák körüli porképződés témáját alapvetően egy elméletibb irányban, a numerikus pormodellek paramétereinek Bayes-alapú valószínűségi vizsgálataival folytatja tovább, aminek kapcsán szeptemberben két hetet töltött vendégkutatóként a Genti Egyetemen, Ilse de Looze - az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott - kutatócsoportjánál. Zsíros Szanna és Szalai Tamás emellett egy közös projektben is részt vesz, amelyben Ilse de Looze-zal, Geoffrey Claytonnal (Louisianai Egyetem), valamint Roger Wessonnal (University College London) és munkatársaikkal közösen néhány közeli szupernóva több ezer napos optikai és infravörös adatsorainak összehasonlító elemzését végzik el, abban a reményben, hogy sikerül közelebb kerülni a szupernóvák környezetében lévő por régóta kérdéses mennyiségének pontosabb megbecsléséhez.


A szegedi kutatók a témában korábban magyar nyelvű összefoglaló írásokat is megjelentettek:





Tanulmányi hírek

gratulalunk_2025_ap_1170_x_430_px

Az évkezdéshez legfontosabb információkat itt találjátok.

Friss hírek

kja___number_1860

A szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló porképződési folyamatok vizsgálatáért, illetve - ezzel összefüggésben - a James Webb-űrtávcső eddig mintegy 210 órányi mérési idejének elnyerésében való közreműködéséért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Detre László-díjjal ismerte el Dr. Szalai Tamást, az SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi docensét. Kutatásáról és elért eredményeiről beszélgettünk vele az SZTE TTIK Fizikai Intézet által szervezett Fotonika Nyári Iskola alatt, ahol éppen a James Webb-űrtávcsőről tartott előadást a résztvevőknek.

kja___number_3338

Prof. Dr. Hopp Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az SZTE TTIK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára idén a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A hallgatók között is népszerű oktató és kísérleti fizikus 36 éve foglalkozik a lézerek orvosi, anyagtudományi, biológiai alkalmazásaival és a kutatási területet máig megújíthatónak érzi.

Kövess minket



instagramYouTube