1987A

Porképződés és kölcsönhatások az SN 1993J szupernóva környezetében

Intézetünk Asztrofizikai Kutatócsoportjának tagjai a NASA Spitzer-űrtávcsövének adatait használták a híres SN 1993J szupernóva robbanási környezetének feltárásához; eredményeiket a rangos brit MNRAS folyóirat fogadta el közlésre.

Asztrofizikai kutatócsoportunk PhD-hallgatója, Zsíros Szanna vezetésével (Nagy Andrea és a témavezető, Szalai Tamás közreműködésével) készült kiterjedt vizsgálat az SN 1993J jelű, híre szupernóva eddig feldolgozatlan infravörös űrtávcsöves adatainak elemzése terén. Az infravörös adatok lehetővé teszik többek között a robbanás előtt, illetve annak következtében keletkező porszemcsék fizikai paramétereinek (hőmérséklet, tömeg, anyagi összetétel) megbecslését, valamint a robbanás lökéshullámának a környező anyaggal történő kölcsönhatásainak vizsgálatát.

Az eredményeket tartalmazó szakcikket a rangos MNRAS folyóirat fogadta el közlésre:
https://arxiv.org/abs/2110.10550


Zsíros Szanna hallgatónk a szupernóvák körüli porképződés témáját alapvetően egy elméletibb irányban, a numerikus pormodellek paramétereinek Bayes-alapú valószínűségi vizsgálataival folytatja tovább, aminek kapcsán szeptemberben két hetet töltött vendégkutatóként a Genti Egyetemen, Ilse de Looze - az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott - kutatócsoportjánál. Zsíros Szanna és Szalai Tamás emellett egy közös projektben is részt vesz, amelyben Ilse de Looze-zal, Geoffrey Claytonnal (Louisianai Egyetem), valamint Roger Wessonnal (University College London) és munkatársaikkal közösen néhány közeli szupernóva több ezer napos optikai és infravörös adatsorainak összehasonlító elemzését végzik el, abban a reményben, hogy sikerül közelebb kerülni a szupernóvák környezetében lévő por régóta kérdéses mennyiségének pontosabb megbecsléséhez.


A szegedi kutatók a témában korábban magyar nyelvű összefoglaló írásokat is megjelentettek:





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Uj_fejlecek_honlapra

A 2024/2025-ös tanévben indult el az SZTE Fizikai Intézet új képzése, a fizikus-mérnöki BSc. Az ipari partnerek igényeire szabott, gyakorlatorientált képzés első tanéve 9 hallgatóval indult el. Hallgatóink immár túl vannak az első félévükön, így megkérdeztük őket, milyen tapasztalatokat szereztek eddig a képzésről, az oktatókról és az egyetemi közösségről.

Friss hírek

Nagy_Csongor_cikk_002

Nagy Csongor harmadéves fizikushallgatónk, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet gyakornoka az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Optika és Lézerfizika Tagozatán Felületi plazmonok időbontott ellipszometriai vizsgálata című dolgozatával harmadik helyezést ért el. Csongor a fizikához vezető különleges útjáról adott interjút az ELI ALPS-nak.

Fejlec_SZTE_FI_13

Gilinger Tibor kétszeres OTDK és TDK résztvevő, másodéves kora óta a TeWaTi kutatócsoport tagja, PhD-hallgató, a lézeres kutatások ígéretes alakja. A fiatal kutató 2. helyezést ért el a 37. OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciójában, ennek apropóján a nagy intenzitású lézerekhez kötő kutatási témájáról, a kutatócsoportban végzett munkájáról, tudományos pályájának eddigi állomásairól, valamint az OTDK-n szerzett tapasztalatairól kérdeztük. Tibor kiváló példakép lehet mindazok számára, akik már hallgatóként belevágnának a kutatásba és elmélyednének a fizika különleges világában.

Kövess minket



instagramYouTube