Screenshot_from_2023-10-09_17-53-05

Krausz Ferenc: A szegedi lézercentrumban az attoszekundumos fizika áll az abszolút középpontban

A friss Nobel-díjas Krausz Ferenc az attoszekundumos lézerimpulzusokról és a szegedi lézeres kutatóközpontról is beszél az mta.hu-nak adott interjújában.

Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel - interjú az mta.hu-n (2023. október 6.)


Érdekesség, hogy Krausz Ferenc már 2002-ben, magyarul, a Fizikai Szemle hasábjain megírta a Nobel-díjas munkájának összegzését:
http://fizikaiszemle.hu/old/archivum/fsz0201/krau0201.html





Tanulmányi hírek

Fejlec_SZTE_FI_7

Jelentkezz a 2026 feburárjában induló keresztféléves fizikus vagy fotonikai mérnöki mesterképzéseinkre!

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube