Az erdélyi Déván nőtt fel vallásos családban. 2011-ben került Szegedre. Miért választotta a Tisza-parti várost?

Ebben fontos szerepet játszott, hogy hatéves koromtól versenyszerűen úsztam. 2011 szeptemberétől a Szegedi Úszó Egyletben folytathattam a pályafutásomat. Ezzel egyidőben felvettek a szegedi piarista gimnáziumba, amelyhez hasonló egyházi iskolák Erdélyben nincsenek.

2017-ben érettségizett. Az érettségi után négy évig teológiát tanult, majd tanulmányai befejezése után a Szegedi Tudományegyetem fizikus hallgatója lett. Mi áll e nem mindennapi váltás hátterében?

A gimnáziumban a matek és a fizika izgatott, ezt a két tárgyat tanultam emelt szinten, ezekből jártam versenyekre. A kettő közül inkább a fizika került közelebb a szívemhez - leginkább az órákon látott kísérletek és a szemléletes magyarázatok miatt. Érettségi után teológiát tanultam a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A diplomám megszerzése után úgy döntöttem, hogy visszatérek a gimnáziumban megszeretett tantárgyamhoz. Illetve az is szempont volt, hogy Szegedet sokkal élhetőbb városnak tartom, mint Budapestet.

Miért tartja fontosnak hívőként a teremtett világ megismerését, és hogyan egyezteti össze a hitet a tudománnyal?

Katolikus keresztényként mély meggyőződésem, hogy a világot Isten azért teremtette, hogy az embernek a földi otthona legyen. Ennek az egyre részletesebb megismerése nemcsak a saját otthonunk felfedezését jelenti, hanem Isten művéről és szeretetéről is szól, hiszen egyre mélyebb rétegeit érthetjük meg annak az aprólékos gonddal megalkotott műnek, amit számunkra élettérként rendelt.

A hit és a tudomány egysége mélyen gyökerezik neveltetésemben, hiszen a Piarista Rend jelmondata: „Pietas et litterae”, amit szabad fordításban azt jelenti, hogy „vallásosság és tudomány”. A gimnáziumban nemcsak a hitre nevelésünket tartották fontosnak, hanem azt is, hogy a szaktárgyakat igényesen és alaposan megtanuljuk, és ha mindez nem is volt explicit kimondva, de az iskola szellemisége egyértelműen a kettő egységét tartotta szem előtt. Később, teológiai tanulmányaim során fontossá vált számomra Joseph Ratzinger, azaz XVI. Benedek pápa teológiája, akinek fontos tézise, hogy Jézus Krisztusban magát az Igazságot kapta ajándékba a világ. A kereszténységnek tehát az az üzenete, hogy az Igazságot tudja Istenről kommunikálni a világ számára. Én hiszem azt, hogy tanulással és kutatással az igazsághoz, és ezáltal – ha közvetetten is – Istenhez jutunk közelebb.

Mikor és hogyan került kapcsolatba az ELI ALPS-szal?

A fizika szak első évének végén, 2023-ban figyeltem fel arra, hogy az intézet diákmunkát hirdet egyetemisták számára. Már sokat hallottam az ELI ALPS-ról, és az is kezdett kikristályosodni, hogy a lézer-optika az, ami a fizikán belül érdekel, így gyakorlatilag gondolkodás nélkül jelentkeztem a felhívásra. Az Ultragyors nanotudományok kutatócsoportba vettek fel három hetes gyakorlatra. Ez az idő arra volt elég, hogy nagyjából feltérképezzem, hogy ott mi mindennel foglalkoznak. A gyakorlat végén a csoportvezető felajánlotta, hogy ha van kedvem a csoportban TDK-zni, akkor szívesen látnak. Örömmel éltem ezzel a lehetőséggel.

A felületi plazmonok időbontott ellipszometriai vizsgálatával foglalkozik. Miért érdekes ez?

Mind a felületi plazmonok, mind pedig az időbontott mérések népszerű témái a mai fizikának. A felületi plazmonok gerjesztés hatására jönnek létre fémfelületeken - mi 10 fs-os impulzusüzemű lézerrel gerjesztünk. Számomra az a legizgalmasabb, amikor a laborban egy olyan berendezés mellett lehetek, ami az egész világon egyediek számít. Adott esetben – ha a mérések új, jobb beállítást kívánnak – én is építhetem az elrendezést, bekapcsolódhatok, amikor a csoport tagjai változtatnak a geometrián.

Az ELI ALPS tudományos munkatársa, Budai Judit a témavezetője. Az ő mentorálásával az OTDK-n harmadik helyezést ért el. A mérései során az Ultragyors nanotudomány munkacsoport által fejlesztett ultragyors ellipszométert használta. Mit mért és milyen megállapításokra jutott?

A kutatásom során időbontott pumpa-próba mérésekkel megmértem a kb. 20 fs-os plazmon hullámcsomag terjedési sebességét, a plazmoncsomag lecsengési hosszát, illetve azt is igazoltam, hogy az időbontott ellipszométer alkalmas a plazmonok által bekövetkező kis optikai változások kimutatására: a dielektromos állandóban 3%-os változást igazoltunk. Méréseim elemzésével - reményeink szerint - mélyebb betekintést nyerhetünk a plazmon polariton és az őt hordozó aranyréteg között lejátszódó energiatranszfer folyamatokba.

A tanulás és a kutatás mellett demonstrátor is a szegedi egyetemen. Fizika szakos hallgatókkal nem kell megszerettetni ezt a tudományágat, de mit kellene tenni ahhoz, hogy a középiskolások zöme ne mumusként tekintsen erre a tárgyra?

Szerintem középiskolás szinten az tudja széles körben felkelteni az érdeklődést, aki szemléletesen, kísérletközpontúan tanítja a fizikát. Nyilván ez mind az iskola, mind a tanár részéről más felkészülést igényel, mint egy feladatközpontú fizikaóra, aminek a megtartásához elég egy tábla és egy kréta. Az egyetemen nincs hiány fizikához kapcsolódó számolásokból…

Mesterszakos egyetemistaként folytatja a munkát az ELI ALPS-ban?

Egyelőre a júniusi államvizsgámra koncentrálok, de bízom benne, hogy jövőre is folytatni tudjuk az együttműködést.

Forrás: ELI ALPS

Szöveg: Ötvös Zoltán

Fotó: Balázs Gábor