A szimpózium a hazai optika, lézer-, atom- és molekulafizika, valamint a plazmafizika kutatóinak hagyományos fóruma. Lehetőséget biztosít ismerkedésre, szakmai eszmecserére és együttműködések kialakítására. Köszöntő beszédében Szabó Gábor, a kutatóintézet ügyvezetője örömét fejezte ki, hogy sok résztvevőt nem ismer. Ez számára azért volt lelkesítő, mert az érintettek (egyetemisták, pályakezdők) életkorukból adódóan korábban nem vettek részt ilyen eseményen. A fiatal szakemberek érdeklődése azt üzeni, hogy biztosított a szakmai utánpótlás.

Hopp Béla, Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének vezetője, egyetemi tanára szerint hatvan oktató és kutató dolgozik a tanszékeken. Az intézet keretein belül működik például a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium, amelynek fő projektje - az ELI ALPS-szal együttműködésben - a lézeres neutronkeltés, majd a keltett részecskék felhasználása sugárbiológiai és anyagtudományi kísérletekhez. Az Advenced Optical Imaging Group a nagy térbeli feloldású, úgynevezett szuperrezolúciós lokalizációs mikroszkópiával, annak elméletével, modellezésével, kísérleti fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozik. Az egyetemi tanár az intézet további izgalmas kutatási irányai között említette a nagy intenzitású fényimpulzusok időbeli kontrasztjának javítását, gyógyszerek oldékonyságának növelését, magvak lézeres kezelését a csírázás hatékonyságának emelése érdekében, illetve csillagfejlődési folyamatok fizikájának megismerését.

„A kvantuminformatika, a kvantumszámítógépek fejlesztése a fizika egyik vezető tudományterülete” – állítja Hopp Béla. A szegedi intézetvezető szerint a nagyközönség évek óta vár biztonságosan működő és megfizethető árú kvantumszámítógépre. Az eszköz működésének elméleti alapjai régóta ismertek, az elmúlt években egyre közelebb kerültünk a megvalósításhoz. Egyes rendszerek laboratóriumi körülmények között már működnek. Arról azonban még csak álmodozhatunk, hogy belátható időn belül otthon saját kvantumszámítógépünk lesz. Hopp Béla szerint először a nagyvállalatok számára lesznek elérhetők a szupergyors eszközök.

Barócsi Attila, a Műegyetem Atomfizika Tanszékének egyetemi docense az ottani fotonpárforrások, illetve speciális detektálási módszerek fejlesztését mutatta be. A műegyetemi fizikusok másik célja egy olyan hálózat létrehozása, amely csatlakozhat az EU tervezett „kvantuminternetjéhez”.

Pálfalvi László, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára a nagy energiájú és extrém nagy térerősségű ultrarövid terahertzes impulzusok előállításáról és új alkalmazási lehetőségek felkutatásáról beszélt. Kutatási eredményeiket az anyag-, az élet- és az orvostudományok területén egyaránt hasznosíthatják.

AZ ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet tudományos igazgatója, Varjú Katalin az ELI létrehozásának céljait ismertette. A prágai ELI Beamlines és az ELI ALPS összesen 649 kollégát foglalkoztat. Az indulás óta az intézményekben 1400 felhasználó fordult meg, ők 38 országból érkeztek. A berendezések használatára sikeresen pályázó kutatók között 90 olyan magyar szakember volt, aki nem munkatársa az intézetünknek. Az ELI ALPS-os kollégák közül 76 pályázatát fogadták el, azaz ennyien végezhettek kísérleteket berendezéseinken. A következő, immáron hetedik felhasználói felhívás szeptember végén jelenik meg. Tudományos igazgatónk előadásában lézereinket, a másodlagos forrásokat és a kísérleti állomásokat is bemutatta.

Veres Miklós, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontot bemutató előadásában elmondta, hogy a központ két intézetében 36 kutatócsoportban 219 kutató dolgozik – ebből 45 PhD-hallgató. A Wigner szerteágazó fotonikai, kvantumoptikai és kvantuminformatikai kutatásainak részeként, egyebek mellett, úgynevezett forró elektronokkal foglalkoznak, egyedi fényforrásokat fejlesztenek, illetve szövetek átláthatóságának növelésére dolgoznak ki különleges eljárást. Az előbbieken túl a kvantumszámítógépek minősítésére új módszereket keresnek, illetve olyan kvantumalgoritmusokat fejlesztenek, melyek segítségével a kvantumszámítógépeket az iparban is alkalmazhatják majd.

A program az előadások után poszterszekcióval folytatódott, amelyen 41 poszter került kiállításra. A szekció során bemutathatták egymásnak a résztvevők kutatási eredményeiket.

Forrás: ELI ALPS