sn_ulirg

NASA-sajtóközlemény poros galaxisokban utólag, szegedi közreműködéssel talált csillagrobbanásokról

A NASA kiemelt közleményben foglalkozik egy friss, szupernóva-robbanásokkal kapcsolatos tudományos publikációval, amelynek szerzői között - vezető amerikai kutatók mellett - Szalai Tamás, intézetünk asztrofizikusa is megtalálható.

A kutatók a tavaly nyugdíjazott Spitzer infravörös-űrtávcső korábbi felvételei segítségével utólag több olyan, porban gazdag galaxisokban feltűnt szupernóvát is sikeresen azonosítottak, amelyek a hagyományos - azaz látható fény tartományában működő - égboltfelmérések szemei elől rejtve maradtak. Az eredmények fontos lépést jelenthetnek annak megértésében, hogy egyelőre miért találunk arányaiban jóval kevesebb szupernóva-robbanást a nagyon távoli galaxisokban, mint a közelebbiekben.


A NASA-közlemény linkje:

https://www.nasa.gov/feature/jpl/stars-are-exploding-in-dusty-galaxies-we-just-can-t-always-see-them


Az eredmények összefoglalása magyar nyelven is megjelent a csillagaszat.hu hírportálon:

https://www.csillagaszat.hu/hirek/utolag-fedeztek-fel-csillagrobbanasokat-poros-galaxisokban-friss-eredmeny-a-nyugdijazott-spitzer-adataibol/


A cikk az NKFIH FK 134432 jelű pályázata, az MTA Bolyai Kutatói Ösztöndíjprogramja, a Tranziens Asztrofizikai Objektumok GINOP-2-3-2- 15-2016-00033 pályázat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.





Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube