A tudományos konferencián az aeroszol-technológia, a légköri aeroszol tanulmányok, az aeroszol mérési technikák, az aeroszolok és az egészség kapcsolata és az alapvető aeroszolizációs eljárások témakörében tartott előadást több mint 40 kutató. A kutatási területen belüli változatos témák és a résztvevők magas létszáma lehetőséget adott arra, hogy a kutatók megvitassák egymás között kutatási eredményeiket és a lehetséges vizsgálati irányokat. Kohut Attila, intézetünk tudományos munkatársa szerint:

„A konferenciák legfőbb célja a kapcsolatépítés és kapcsolattartás, hogy az azonos, vagy valamilyen szempontból kapcsolódó területeken dolgozó kutatók ismerjék egymást és tudjanak egymás eredményeiről még akkor is, ha elsőre nem is nyilvánvaló, hogy a különböző témáknak hol lehetnek a találkozási pontjai.”

Intézetünk munkatársai jelentős számban vettek részt a konferencián. Bozóki Zoltán professzor úr elnyerte a Magyar Aeroszol Társaság Zsigmondy-díját ennek kapcsán bemutatta életművét a résztvevőknek. Abdul Rahman, Hopp Béla és Gera Tamás az aeroszolmérési technikák témájában tartott előadást, Ajtai Tibor plenáris előadó volt és szekciót is vezetett. Kohut Attila, Horváth Viktória, Villy Lajos Péter és Megyeri Dániel pedig az aeroszolizációs eljárások szekcióban mutatta be kutatási eredményeit. Kohut Attila elmondta, hogy:

„Amióta csak aeroszolokhoz köthető kutatásokat is folytatunk, mindig fontosnak éreztük, hogy kutatócsoportunk – a Namilab – képviseltesse magát ezen a konferencián. Idén különösen nagy létszámban, összesen négy előadással voltunk jelen. Az aeroszol kutatáson belül mi az ún. aeroszol technológiához köthető témákkal (azon belül is adott tulajdonságú, aeroszol nanorészecskék célzott előállításával és vizsgálatával) foglalkozunk, ami a hazai kutatási területek között viszonylag speciálisnak mondható, ennek ellenére a MAK-on mindig vannak olyan kollégák, akikkel hasznos, akár későbbi együttműködéseket eredményező szakmai diszkussziót tudunk folytatni."

A fiatal kutató nemcsak saját kutatási eredményeit prezentálta a konferencián, hanem azokat a hallgatókat is felkészítette, akiknek ő a témavezetője, hiszen:

„A látókör szélesítésére vonatkozó szemléletet természetesen a témavezetésem alatt álló hallgatók esetén is fontosnak tartom, így támogatom a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvételüket. Ezáltal mindamellett, hogy értő szakmai közegben mutathatják be aktuális eredményeiket, olyan kérdéseket, illetve impulzusokat kaphatnak, amelyek akár új kutatási irányok felé is mutathatnak. Témavezetőnek lenni persze felelősség is, így igyekszem mindenben segíteni azok önálló kutatóvá válását, akik bizalmat szavaztak nekem.”

A PhD-hallgatóként és predoktorként résztvevő fiatal kollégáink is felismerték, hogy számos előnyük származhat a konferencián való részvételből. Villy Lajos Péter, aki hamarosan megvédi doktori disszertációját és jelenleg tudományos segédmunkatársként és tanársegédként dolgozik intézetünkben, már 3. alkalommal adott elő a konferencián. Úgy fogalmazott, hogy:

„A Magyar Aeroszol Konferencia egy jó lehetőséget biztosít arra, hogy fiatal kutatóként bemutatkozzon az ember az aeroszoltudományban jártas magyar szakmai közösség előtt. Az általam és kollégáim által kutatott szikraablációval történő nanorészecske-generálás egy olyan része az aeroszoltudománynak, ami idehaza úgymond perifériát képvisel, mert rajtunk kívül más kutatócsoport nem foglalkozik hasonló témával. Viszont a konferencia jó lehetőséget biztosít arra, hogy mások észrevételeikkel hozzájáruljanak a kutatásunkhoz. A konferencia alatt több olyan előadást is végighallgattunk, ami akár új ötleteket, kutatási irányokat is jelenthet számunkra, esetleg kooperációt más területen dolgozó kollégákkal. Ezeket a lehetőségeket igyekszünk kihasználni a jövőben.”