A második legjobban fizető természettudományi diploma a fizika a Diplomás Pályakövetési rendszer felmérése szerint
2023. december 07.
Továbbra is a matematika számít a legjobban kereső természettudományi diplomának, de a kémia vagy fizika szakon végtetteknek sem kell aggódniuk.
A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb - 2020-21-ben végzetteket vizsgáló - adatai alapján a természettudományi területen szerzett alapképzéssel átlagosan bruttó 442 666 forintot lehet keresni, egy mesterdiplomával pedig az 545 834 forintot is el lehet érni. - írja az eduline.hu.
A 2020/21-es félévben 1068 fő végzett alapképzésben ezen a területen – derült ki a diplomás pályakövetés adataiból. A legtöbben továbbra is az ELTE-n szereztek diplomát (521 fő), amit az SZTE követ 185 fővel.
A legmagasabb bruttó átlagkeresetet pályakezdőként továbbra is a matematika alapszakon végzett hallgatók kaphatják, akiknek az átlagfizetése 2022-ben bruttó 614 651 forint volt. Közülük a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy egyéb magasan képzett ügyintéző pozícióban dolgoznak. Munkát körülbelül 2,97 hónap alatt találtak. A legtöbben - 97,37 százalék - diplomás munkát végeznek.
A második legjobban fizető természettudományi diploma a fizika, amivel a frissen végzettek átlagosan bruttó 581 848 forintot kerestek 2022-ben. Ők jóval hamarabb el tudtak kezdeni dolgozni a szakmájukban, ugyanis az első munkáig eltelt idő átlagosan 1,67 hónap volt. Náluk is magas a diplomás munkavégzők aránya, ami összesen 90,63 százalék. Az egyetemet követően a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy fizikusként dolgoznak.
A lista harmadik helyén a kémia diploma áll, amivel átlagosan bruttó 454 276 forintos bért lehet hazavinni havonta. A 2020/21-es tanévben ezen a szakon összesen 117 hallgató végzett. Náluk a diplomás munkát végzők aránya kicsivel alacsonyabb (87,50%), mint a matematika és fizika szakon végzetteknél. Az első munkavégzésig eltelt idő az ő esetükben 2,36 hónap volt.
Forrás: eduline.hu
Tanulmányi hírek
Friss hírek
A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.
A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.
Kövess minket
Az SZTE TTIK intézetei
AZ EGYETEMRŐL
- Rektori köszöntő
- Bemutatkozás
- Szervezeti felépítés
- Közérdekű adatok
- E-ügyintézés
- Alapítványok
- Professzori kar
- Akadémikusaink
- Díszdoktoraink
- Olimpikonjaink
- ELI-ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpont
- Szabályzatok
- Egyetemi Értesítő
Hasznos oldalak
KÖVESS MINKET
