Screenshot_from_2024-10-01_16-43-31

Három rangos, szupernóvás szakcikk egy hónapon belül

Szeptember folyamán három, az SZTE Fizikai Intézet és az SZTE Bajai Obszervatórium munkatársainak közreműködésével vizsgált szupernóvákról készített, rangos folyóiratcikk is megjelenésre került.

Az egyik vizsgált csillagrobbanás kimondottan különlegesnek számít: az SN 2022oqm az ún. Ca-gazdag robbanások alosztályába tartozik, amelyek eredete egyelőre bizonytalan. A meglévő adatok szerint akár egy nagytömegű csillag lecsupaszodott magjának, akár egy extrém nagy tömegű fehér törpecsillag felrobbanása is vezethet ilyen jelenséghez.

Az Astrophysical Journal-ban megjelent szakcikk (Yadavalli és mtsai)


A másik, SN 2021aatd jelű esemény fénygörbéje pedig a híres SN 1987A jelű szupernóvához hasonlít, kivéve az első néhány hetet - ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a robbanás során ledobódó anyag két különböző jellegű komponensből áll, s emellett plusz energiaforrásként a robbanásból visszamaradó neutroncsillag intenzív mágneses tere is befolyásolhatja az észlelt sugárzást (ezt a tanulmányt intézetünk munkatársa, Szalai Tamás jegyzi vezető szerzőként).

Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent szakcikk (Szalai T. és munkatársai)


A harmadik szakcikkben pedig a Világegyetem gyorsuló tágulásának értelmezése szempontjából is kulcsfontosságúnak számító, Ia típusú szupernóvák fénygörbe-elemzéséből mutat be egy "csokrot" - ennek a témának Vinkó József kollégánk nemzetközi szinten is régóta avatott szakértője, a mostani cikket egy budapesti hallgatója vezeti.

A Publications of the Astronomical Society of the Pacific folyóiratban megjelent szakcikk (Bora Zs. és munkatársai)





Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_10

Az arany- és ezüstalapú nanorészecskék optikai tulajdonságainak modellezését vizsgálták az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Lundi Egyetem kutatói. Az eredményekből született rangos publikáció első szerzője Magyar Zsófia, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzős diákja, aki a Fizikai Intézetnél végzett tudományos diákköri munka keretében kapcsolódott be a kutatásba.

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Kövess minket



instagramYouTube