20220327_hhg

Az SZTE és az ELI fizikusainak eredménye a magasfelharmonikus-keltés polarizációfüggéséről

A fény-anyag kölcsönhatások elméleti hátterének alapos feltérképezése is a szegedi fizikusok specialitásai közé tartozik - ezen munkafolyamat egyik legújabb eredményéről rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg publikáció.

Az optikai magasfelharmonikus-keltés során a pl. atomokkal kölcsönható, erős, egyszínű (lézer)fény frekvenciájának többszörösei is megjelennek a nemlineáris kölcsönhatás eredményeként. A folyamat hatékonysága függ attól, hogy milyen a gerjesztő fény polarizációja: a felharmonikusok lineárisan (vonal mentén) polarizált fény esetén a legerősebbek, cirkuláris (körkörösen polarizált) gerjesztő fény esetében pedig lényegében hiányoznak. Ezt azzal szokás magyarázni, hogy az atommagok vonzásából a fény hatására kiszakadó elektronok lineáris polarizáció esetén visszatérnek, és mozgási energiájuk a magas rendű felharmonikus sugárzás keltésére fordítódik. Cirkuláris esetben az elektronok pályája általában összetettebb, és nem is térnek vissza az atommag közelébe.

Az SZTE Elméleti Fizikai Tanszékének munkatársai az ELI-ALPS kutatóival együttműködve nemrégiben megmutatták, hogy a fent említett, valós térbeli leírás mellett ez a folyamat magyarázható alapvető szimmetria elvekkel is, és végső soron az impulzusmomentum (perdület) megmaradását tükrözi. Az eredményeket összefoglaló publikáció a Physical Review A nevű rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg (Phys. Rev. A 105, 033105, 2022).


20220327_hhg2


A magasrendű harmonikusok megjelenése miközben a gerjesztés cirkulárisan polarizáltból (legfelső ábra) fokozatosan lineárissá (legalsó ábra) válik. A vízszintes tengelyen az egység a gerjesztő fény frekvenciája.





Tanulmányi hírek

Fejlec_SZTE_FI_7

Jelentkezz a 2026 feburárjában induló keresztféléves fizikus vagy fotonikai mérnöki mesterképzéseinkre!

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube