sn2019muj

SN 2019muj: egy különleges szupernóva a szegedi asztrofizikusok célkeresztjében

Egy, szegedi asztrofizikusok által vezetett, nemzetközi együttműködésben zajló projekt keretében vizsgálták a különleges, ún. Iax típusú szupernóvák családjába tartozó, egyik legutóbb felfedezett csillagrobbanást.

Újabb rangos folyóiratcikk került elfogadásra szegedi (kötődésű) asztrofizikusok tollából! A Barna Barnabás (jelenleg a cseh Tudományos Akadémia prágai Csillagászati Intézete, előtte és 2021 januárjától újra az SZTE Fizikai Intézet munkatársa) által vezetett nemzetközi konzorcium (benne a legjelentősebb amerikai és európai szupernóva-észlelőhálózatok tagjaival) az SN 2019muj nevű, különleges, az ún. Iax csoportba tartozó (azaz az elképzelések szerint egy kettős rendszerben felrobbanó, de a robbanást követően nem teljesen megsemmisülő fehér törpecsillagból eredő) csillagrobbanást tanulmányozta.


A Föld különböző pontjain lévő (köztük pl. a 9,2 méteres dél-afrikai SALT, ill. a Chilében lévő 8,1 m-es Gemini-South és 3,6 m-es NTT) távcsövekkel készült fotometriai és spektroszkópiai adatsorok, illetve ezek fejlett modellezése révén sikerült újabb részleteket feltárni ezen események lefolyásával, illetve a robbanásban kidobódó anyag fizikai és kémiai jellemzőival kapcsolatban. A szakcikk a nagy presztízsű brit Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban kerül közlésre.


Részletes háttéranyag a két hete elfogadott, SN 2019muj jelzésű szupernóváról szóló szakcikkről (a vezető szerző Barna Barnabás kollégánk tolmácsolásában).





Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube