Screenshot_from_2022-12-22_16-04-03

A fotoszintézis fizikája: Royal Society publikáció lett az SZBK–SZTE–ELI-ALPS közös kutatás eredménye

Az SZBK, az SZTE és az ELI-ALPS kutatói, nemzetközi partnerekkel együttműködve, az ELKH támogatásával, a földi élet számára alapvető jelentőségű folyamatokon végzett közös kutatási eredményeikről számoltak be a Royal Society (UK) Open Biology folyóiratában.

A fotoszintézis második fotokémiai rendszerét méltán tekintik az élet motorjának. Ez a magasan szervezett fehérjekomplex (PSII) – a vízbontás révén – elektronokat szolgáltat a CO2 cukrokká alakításához, és így tápanyaggal látja el lényegében a bioszféra egészét, miközben megteremtette és fenntartja bolygónk oxigéndús atmoszféráját. A kutatások a PSII szerkezetében és működésében olyan tulajdonságokat tártak föl, amelyek a bakteriális őseikben is megtalálhatóak, és amelyek a fényenergia átalakítás ultragyors lépéseiben meghatározó szerepet játszanak: nagyon erős és gyorsan változó elektromos terek képződnek, amelyeket soktényezős dielektromos relaxációs folyamatok kísérnek. Eközben, a reakciócentrumok szerkezeti „memóriájuk” révén képesek a változó környezeti körülményekhez igazítani a működésüket.


A pontos fizikai mechanizmusok föltárását és az eredmények esetleges biotechnológiai kiaknázásának lehetőségét az SZTE-SZBK-ELI-ALPS közös kutatások tervezett folytatása teheti lehetővé. Ennek során a modern biológia széles fegyvertárát kombinálva az ELI-ALPS világszínvonalú berendezéseinek, köztük az SZBK és az ELI-ALPS közösen létrehozott Femtobiológiai Munkaállomásának használatával, valamint a töltésszétválasztás folyamatait modulálni képes nagyenergiájú THz-es lézerimpulzusok alkalmazásával, új távlatok nyílhatnak a fotoszintetikus reakciócentrumokban lejátszódó dinamikus folyamatok megértése előtt.


Az Open Biology folyóiratban megjelent cikk itt érhető el.





Tanulmányi hírek

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube