JWST

Útjára indult a James Webb-űrtávcső - szegedi csillagászok is mérhetnek vele!

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutathatják majd az eddigi legnagyobb űrteleszkóp segítségével.

Több mint húsz évnyi tervezést és építést, valamint több mint tíz évnyi halasztást követően végül 2021. december 25-én, közép-európai idő szerint 13:20-kor elindult a világűrbe a Földön valaha épített legkifinomultabb csillagászati űreszköz, a James Webb-űrtávcső (JWST). A JWST kb. egy hónap alatt éri el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió km-re lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, közben pedig sorra hajtódnak végre a távcső kibontódásának és üzembe állásának kritikus lépései. Ha minden rendben megy, néhány hónapnyi tesztidőszakot követően a Webb-teleszkóp 2022. júniusában kezdheti meg tudományos programját.


Már az első körben, még a távcső indulása előtt több mint ezer pályázat érkezett a JWST távcsőidejére, és csak a negyedük, kevesebb mint háromszáz fér majd bele az első év mérési programjába. Ebből a szempontból is kiemelten elismerésre méltó, hogy magyar csillagászok is bekerültek az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe - köztük Szalai Tamás (SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport), aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait. A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A csillagközi térben lévő porszemcsék galaxisunkban a teljes csillagközi anyag kb. 1 százalékát teszik ki. Számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak; eredetük azonban nem teljesen világos.


Szintén nyertes pályázatok társtémavezetőjeként, ill. közreműködőjeként találkozhatunk két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel nevével (ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai; Gáspár András a JWST műszereinek fejlesztési munkálataiban is részt vett).


Linkek:

A NASA hivatalos JWST-oldala

Fellőtték a James Webb űrtávcsövet (interjú Kiss László fizikus-csillagász akadémikussal, az SZTE alumnusával, M1 híradó, 2021. dec. 29.)

Szegedi kutatók fognak szupernóva-robbanások után kutatni a NASA vadonatúj szupertávcsövével (szegeder.hu. 2021. dec. 29.)

Elsők között használhatják magyar csillagászok a vadiúj űrtávcsövet, amihez csak a Hubble fogható (rtl.hu, 2021. dec. 24.)

Webbre fel! Magyar kutatók is észlelhetnek majd minden idők legdrágább űrteleszkópjával (Szalai Tamás cikke a csillagaszat.hu hírportálon, 2021. jún. 1.)

Űrtávcsövekkel a csillagrobbanások nyomában (Szalai Tamás előadása a 2021-es Kutatók Éjszakáján, 2021. szept. 25.)

A szeged365.hu hírportál beszámolója és videóinterjú Szalai Tamással (2022.01.15.)





Tanulmányi hírek

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube