CMB_Timeline300_no_WMAP

Az SZTE-n folyó élvonalbeli kozmológiai kutatások újabb rangos elismerése: CosmoVerse

Az EU újabb COST akció keretében támogatja a kozmológiai alapkutatásokat, a kollaborációban az SZTE oktatói jelentős szerepet vállalnak. A program fő célkitűzése a kozmológia jelenlegi, az univerzum megértésében potenciálisan áttörést hozó problémáinak vizsgálata.

A kozmológiai megfigyelésekben mutatkozó feszültségek szisztematikus hibakeresésen és fundamentális fizikán alapuló vizsgálata (CosmoVerse, CA21136)” kutatási együttműködés 2022 őszén indul, négyéves futamidővel.


Az Univerzum megértésének olyan időszakához érkeztünk, melyben a kozmológia standard modelljének (a konkordancia modellnek) jóslatai, valamint a különböző típusú megfigyelési programok néhány ponton lényeges feszültségekre vetnek fényt. Ilyenek a kozmikus tágulás mértéke és az Univerzum nagyléptékű struktúráinak növekedési üteme. Az új kozmológiai megfigyelő programok (melyek jelentős része európai), a konkordancia modell egyéb feszültségeit is felszínre hozhatják.


A feszültségek feloldása több módon képzelhető el. A nagymennyiségű adat elemzése tartalmazhat szisztematikus hibát vagy eredményt befolyásoló feltevést, mely a különböző típusú mérési programok együttes vizsgálata során derülhet ki. A kozmológiai paramétereket megadó, modell-független statisztikai adatelemzés szintén biztató útnak ígérkezik. A harmadik lehetőség a fundamentális fizikai elméletek kiterjesztése lehet. Ezek a neutrínófizika módosításától az új fizikai mezőket tartalmazó sötét energia és sötét anyag modelleken át az einsteini gravitáció nagy távolságokon történő olyan megváltoztatásáig terjednek, melyek képesek a kozmológiai feszültségeket csökkenteni.


A CosmoVerse kollaboráció célja a felsorolt területek közötti szinergia elősegítése, interdiszciplináris megközelítésen alapuló kutatói hálózat és együttműködések kialakításával. A részvétel lehetőséget teremt konferenciákon, iskolákon való részvételre, valamint rövid tanulmányutakra is. Gergely Árpád László, az SZTE egyetemi tanára a kollaborációs pályázat kidolgozói között szerepelt és a kollaboráció menedzsment bizottság tagja, melybe Keresztes Zoltánt, az SZTE egyetemi docensét társtagnak jelölte.


A CosmoVerse folytatja a korábbi évek európai együttműködéseit a gravitációs jelenségek jobb megértése céljából, melyekben Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán menedzsment bizottsági tagként és kutatóként vettek részt:


2019-2023: Kvantumgravitációs fenomenológia sokcsatornás közelítésben (QGMM, CA18108)

2017-2021: Gravitációs hullámok, fekete lyukak és fundamentális fizika (GWniverse, CA16104)

2016-2020: Elméleti kozmológiai és asztrofizikai kutatások, kutatóképzés hálózat (CANTATA, CA15117)

2010-2014: Fekete lyukak egy vad univerzumban (MP0905)





Tanulmányi hírek

Fejlec_SZTE_FI_7

Jelentkezz a 2026 feburárjában induló keresztféléves fizikus vagy fotonikai mérnöki mesterképzéseinkre!

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube