Az SZTE-n folyó élvonalbeli kozmológiai kutatások újabb rangos elismerése: CosmoVerse
2022. július 07.
Az EU újabb COST akció keretében támogatja a kozmológiai alapkutatásokat, a kollaborációban az SZTE oktatói jelentős szerepet vállalnak. A program fő célkitűzése a kozmológia jelenlegi, az univerzum megértésében potenciálisan áttörést hozó problémáinak vizsgálata.
„A kozmológiai megfigyelésekben mutatkozó feszültségek szisztematikus hibakeresésen és fundamentális fizikán alapuló vizsgálata (CosmoVerse, CA21136)” kutatási együttműködés 2022 őszén indul, négyéves futamidővel.
Az Univerzum megértésének olyan időszakához érkeztünk, melyben a kozmológia standard modelljének (a konkordancia modellnek) jóslatai, valamint a különböző típusú megfigyelési programok néhány ponton lényeges feszültségekre vetnek fényt. Ilyenek a kozmikus tágulás mértéke és az Univerzum nagyléptékű struktúráinak növekedési üteme. Az új kozmológiai megfigyelő programok (melyek jelentős része európai), a konkordancia modell egyéb feszültségeit is felszínre hozhatják.
A feszültségek feloldása több módon képzelhető el. A nagymennyiségű adat elemzése tartalmazhat szisztematikus hibát vagy eredményt befolyásoló feltevést, mely a különböző típusú mérési programok együttes vizsgálata során derülhet ki. A kozmológiai paramétereket megadó, modell-független statisztikai adatelemzés szintén biztató útnak ígérkezik. A harmadik lehetőség a fundamentális fizikai elméletek kiterjesztése lehet. Ezek a neutrínófizika módosításától az új fizikai mezőket tartalmazó sötét energia és sötét anyag modelleken át az einsteini gravitáció nagy távolságokon történő olyan megváltoztatásáig terjednek, melyek képesek a kozmológiai feszültségeket csökkenteni.
A CosmoVerse kollaboráció célja a felsorolt területek közötti szinergia elősegítése, interdiszciplináris megközelítésen alapuló kutatói hálózat és együttműködések kialakításával. A részvétel lehetőséget teremt konferenciákon, iskolákon való részvételre, valamint rövid tanulmányutakra is. Gergely Árpád László, az SZTE egyetemi tanára a kollaborációs pályázat kidolgozói között szerepelt és a kollaboráció menedzsment bizottság tagja, melybe Keresztes Zoltánt, az SZTE egyetemi docensét társtagnak jelölte.
A CosmoVerse folytatja a korábbi évek európai együttműködéseit a gravitációs jelenségek jobb megértése céljából, melyekben Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán menedzsment bizottsági tagként és kutatóként vettek részt:
2019-2023: Kvantumgravitációs fenomenológia sokcsatornás közelítésben (QGMM, CA18108)
2017-2021: Gravitációs hullámok, fekete lyukak és fundamentális fizika (GWniverse, CA16104)
2016-2020: Elméleti kozmológiai és asztrofizikai kutatások, kutatóképzés hálózat (CANTATA, CA15117)
2010-2014: Fekete lyukak egy vad univerzumban (MP0905)
Tanulmányi hírek
Friss hírek
A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.
A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.
Kövess minket
Az SZTE TTIK intézetei
AZ EGYETEMRŐL
- Rektori köszöntő
- Bemutatkozás
- Szervezeti felépítés
- Közérdekű adatok
- E-ügyintézés
- Alapítványok
- Professzori kar
- Akadémikusaink
- Díszdoktoraink
- Olimpikonjaink
- ELI-ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpont
- Szabályzatok
- Egyetemi Értesítő
Hasznos oldalak
KÖVESS MINKET
