Screenshot_from_2022-10-12_21-05-03

Ammóniamérés fizikus módra - az eredmény: rangos kémiai publikáció

Az Amerikai Kémikusok Egyesülete (ACS) rangos folyóiratában, az Analytical Chemistry című lapban jelent meg nemrég a 14-es és 15-ös ammónia stabil izotópok gázfázisú, szelektív, gyors és automatizált mérésére kidolgozott fotoakusztikus módszer leírása.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének Fotoakusztikai Kutatócsoportja munkatársainak irányításával Emily Awour Ouma kenyai PhD hallgató dolgozta ki elsőként az ammónia izotópok mérésére szolgáló közeli infravörös tartományban működő rendszert. A módszer hasznos eszköz lehet a nyomjelzéses és forrásazonosítási eljárási technikák alkalmazása során, elsősorban ott, ahol a hagyományos műszerek hátrányban vannak, pl. a magas költség, a bonyolult mintavétel, vagy a hosszadalmas eljárás miatt.


A kutatócsoport munkatársai folyamatosan törekednek a fotoakusztikus mérési módszerek fejlesztésére és minél szélesebb területen való alkalmazására. Az újonnan kifejlesztett műszerünk kiválóan használható az ammónia elektrokatalitikus szintézisének kutatása során. A nagy energiaigényű Haber-Bosch eljárást kiváltó technológia kidolgozása még kutatási fázisban van, többek között az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken is foglalkoznak ezzel a problémával. Ebben a kezdeti kutatási stádiumban az ammónia hozama még csekély, és a termelődött anyagot a kimutatás során hagyományos módszerekkel nem lehet elkülöníteni a környezeti szennyezésektől (emberi lélegzet, labor levegő stb.). Ha jelzett nitrogénből indulunk ki, ez a probléma kiküszöbölhető. Az eljárás egyébként a környezet-megfigyelés számos területen alkalmazható, az ammónia szennyezés forrásának azonosításától kezdve a talaj biológiai-kémiai folyamatainak tanulmányozásáig.” ismertette prof. Bozóki Zoltán tanszékvezető, a csoport kutatásainak irányítója.


A rangos kémiai folyóiratban megjelent publikáció ezen a linken érhető el.





Friss hírek

Fejlec_SZTE_FI_10

Az arany- és ezüstalapú nanorészecskék optikai tulajdonságainak modellezését vizsgálták az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézet és a Lundi Egyetem kutatói. Az eredményekből született rangos publikáció első szerzője Magyar Zsófia, az SZTE Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola volt diákja, aki a Fizikai Intézetnél végzett tudományos diákköri munka keretében kapcsolódott be a kutatásba a tavalyi évben.

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Kövess minket



instagramYouTube