20221003_korom_AjtaiT

Korom nanorészecskék generálása lézerrel az SZTE Fizikai Intézetében

A dízelüzemű járművekből és a fűtési rendszerekből a légkörbe kerülő koromszennyezés alapos vizsgálatához szükséges, úttörő jellegű laboratóriumi fejlesztések is zajlanak az SZTE TTIK Fizikai Intézetében.

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet keretein belül működő Lézeres Aeroszol Kutatások Laboratóriumának munkatársai Dr. Ajtai Tibor vezetésével új eljárást fejlesztettek ki a légköri korom aeroszolok kontrollált, laboratóriumi körülmények közötti előállítására. Legújabb elemzésükben bemutatták az eljárás legfontosabb tulajdonságait a koromgenerálásra legelterjedtebben alkalmazott további két módszerrel összehasonlítva.


Eddigi munkájuk során igazolták, hogy az általuk fejlesztett, a monolitikus grafit lemez lézeres gerjesztésén alapuló generálási eljárással előállított korom nanorészecskék a frissen emittált dízel korom aeroszolok fizikai sajátosságait nagy pontossággal modellezik. Igazolták továbbá, hogy az eljárás újszerű lehetőséget teremt a háztartási szén és biomassza tüzelőanyagok kontrollált, laboratóriumi körülmények között történő modellezésére.


A generátor fejlesztése jól illeszkedik a Fizikai Intézetben részben az SZTE-Audi-MOL együttműködés keretein belül végzett alacsony környezeti terhelésű üzemanyagok emissziós bázisú fejlesztését célul kitűző műszeres infrastruktúra és mérési kompetencia kialakításába, illetve továbbfejlesztésébe. A kapcsolódó projekt címe Fenntartható Zöld Kémia és Mobilitás Kompetencia Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen.





Friss hírek

NatCOm_20260304_0

A HUN-REN-SZTE Sztelláris Asztrofizika Kutatócsoport, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriuma és az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársai, szoros együttműködésben számos külföldi kutatóval, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső méréseinek elemzésével, majd követő fotometriai és spektroszkópiai mérésekkel kimutatták, hogy a Hattyú csillagképben elhelyezkedő TIC 120362137 katalógusszámú (szabad szemmel nem látható) objektum valójában egy olyan négyes csillagrendszer, ahol három, a Napunknál valamivel nagyobb tömegű és forróbb csillag, egy a Merkúr bolygó Nap körüli pályájánál kisebb méretű térrészben helyezkedik el, míg a negyedik, Napunkhoz rendkívül hasonló csillag Naprendszerünk fő kisbolygó-övének (vagyis a Mars, illetve a Jupiter pályája közti térrésznek) megfelelő távolságban kering a belső hármas csillagrendszer tömegközéppontja körül. A kutatók azt is megállapították, hogy a négyes csillagrendszer jelenleg körülbelül másfél milliárd éves, és a három belső csillag alig 300 millió éven belül egyetlen fehér törpecsillaggá fog összeolvadni. A kutatást ismertető szakcikk az egyik legnagyobb presztizsű, interdiszciplináris tudományos folyóiratban, a Nature Communications-ben jelent meg 2026. március 3-án.

Namilab

A NaMiLab, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet kutatócsoportja jelentős áttörést ért el a többkomponensű nanoanyagok fejlesztésében. Elsőként határozták meg pontosan az arany- és ezüstelektródákból származó atomfelhők keveredésének időablakát a szikraplazmában, ami új lehetőséget teremt a részecskék összetételének tudatos szabályozására. Eredményeiket a Nanoscale Advances folyóiratban publikálták.

Kövess minket



instagramYouTube