Screenshot_from_2024-10-01_16-43-31

Három rangos, szupernóvás szakcikk egy hónapon belül

Szeptember folyamán három, az SZTE Fizikai Intézet és az SZTE Bajai Obszervatórium munkatársainak közreműködésével vizsgált szupernóvákról készített, rangos folyóiratcikk is megjelenésre került.

Az egyik vizsgált csillagrobbanás kimondottan különlegesnek számít: az SN 2022oqm az ún. Ca-gazdag robbanások alosztályába tartozik, amelyek eredete egyelőre bizonytalan. A meglévő adatok szerint akár egy nagytömegű csillag lecsupaszodott magjának, akár egy extrém nagy tömegű fehér törpecsillag felrobbanása is vezethet ilyen jelenséghez.

Az Astrophysical Journal-ban megjelent szakcikk (Yadavalli és mtsai)


A másik, SN 2021aatd jelű esemény fénygörbéje pedig a híres SN 1987A jelű szupernóvához hasonlít, kivéve az első néhány hetet - ennek egy lehetséges magyarázata, hogy a robbanás során ledobódó anyag két különböző jellegű komponensből áll, s emellett plusz energiaforrásként a robbanásból visszamaradó neutroncsillag intenzív mágneses tere is befolyásolhatja az észlelt sugárzást (ezt a tanulmányt intézetünk munkatársa, Szalai Tamás jegyzi vezető szerzőként).

Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent szakcikk (Szalai T. és munkatársai)


A harmadik szakcikkben pedig a Világegyetem gyorsuló tágulásának értelmezése szempontjából is kulcsfontosságúnak számító, Ia típusú szupernóvák fénygörbe-elemzéséből mutat be egy "csokrot" - ennek a témának Vinkó József kollégánk nemzetközi szinten is régóta avatott szakértője, a mostani cikket egy budapesti hallgatója vezeti.

A Publications of the Astronomical Society of the Pacific folyóiratban megjelent szakcikk (Bora Zs. és munkatársai)





Tanulmányi hírek

Fejlec_SZTE_FI_7

Jelentkezz a 2026 feburárjában induló keresztféléves fizikus vagy fotonikai mérnöki mesterképzéseinkre!

Honlap_borito

Érdekel a körülötted lévő világ, és megismernéd pontosabban hogyan is működik? Szeretnél az ország egyik legjobb egyetemén egy gyönyörű városban tanulni? Ha a válaszod igen, legyél Te is fizika, fizikus-mérnök, csillagász, fotonikai mérnöki vagy fizikatanár szakos hallgató az SZTE-n!

Friss hírek

3566178dae0b4ece9315cb1f2a57ce3c_1

Az idei évben Benedict Mihály professzor emeritus kapta a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztályának Fődíját, amellyel több évtizedes, kiemelkedő kutatói és oktatói munkásságát ismerték el.

A Szegedi Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének korábbi vezetője nemcsak kutatásaival, hanem inspiráló tanári egyéniségével is maradandó nyomot hagyott hallgatóiban – jómagamat (Hack Szabolcs) is beleértve, aki a tudományos „unokájának” mondhatom magam, és ma már azon a tanszéken oktatok, ahol ő hosszú éveken át tanított.

Mostani beszélgetésünk apropója a friss kitüntetés, de szó esik pályája fordulópontjairól, a tudomány iránti szenvedélyéről és az oktatás szerepéről is.


szegedi kutatók metánnal kapcsolatos felfedezései

Több mint negyedszázada indult el Szegeden az a kutatási irány, amely mára új perspektívát nyitott a gyulladásos folyamatok kezelésében tekintetében. A metán, amely ősidők óta jelen van bolygónkon, és amelyet korábban egyszerűen ártalmatlan légköri gáznak tartottak, ma már gyulladáscsökkentő hatásai miatt kerülhet az orvostudomány fókuszába. A HU-rizont program támogatásával megvalósuló kutatásról Prof. Dr. Boros Mihállyal beszélgettünk.

Kövess minket



instagramYouTube