Fizikusként hogyan kezdtél el foglalkozni a programozással?

Az egyetem alatt a lézeres kutatások érdekeltek a legjobban. A szakdolgozati témavezetőm Kovács Attila volt, valamint Major Balázzsal és Horváth Zoltánnal is sokat egyeztethettem a dolgozattal kapcsolatban, nagyon sokat inspirálódtam tőlük.

A szakdolgozatom során rengeteg mérést végeztem, a mérési eredmények feldolgozása azonban manuálisan rengeteg időt vett volna igénybe. Ezért az egyetemen szerzett programozási tudásomra alapozva összeraktam egy olyan programot, ami megcsinált szinte mindent helyettem, feldolgozta és ki is elemezte az adataim, nekem már csak fizikai szemszögből értelmezni kellett a kapott információt és összeállítani a dolgozatot. Itt jöttem rá, hogy egy jól megírt program segítségével sokkal hatékonyabbá lehet tenni a kutatómunkát.

Hogyan kerültél a Semilabhoz?

Még a mesterszakot végeztem, amikor a Semilab megnyitotta a szegedi irodát. Itt dolgozott Horváth Zoltán, aki megkeresett, hogy lenne lehetőségem ott dolgozni, mert látta, hogy olyan készségekkel rendelkezem, amik hasznosak lehetnek a cégnél. Az első 5 ember között voltam, akik a programozással foglalkoztak a szegedi cégnél. Ennek már 9 éve, és azóta annyira kibővült a cég, hogy három szinten dolgozunk, én pedig csoportvezető lettem.

Hogyan kapcsolódik a cég profiljához a fizika és a programozás?

A cég mérőkészülékeket gyárt, mi ezek vezérlő szoftverét csináljuk. Ehhez nagy segítség, ha értjük a műszerek fizikai hátterét. Nem kell olyan mélyen értenünk, mint azoknak a fizikusoknak, akik az adott problémára mérési módszert alakítanak ki, de azért sokat segít, ha fizikai oldalról is átlátjuk, hogy mi a célunk, mit, miért és hogyan szeretnénk lefejleszteni vagy kiszámolni.

Milyen konkrét feladatokat látsz el szoftverfejlesztőként a Semilabnál?

Mi ugye a mérőgépek működéséhez szükséges szoftvereket fejlesztjük és teszteljük. Amióta csoportvezető vagyok, én segítek a csoportom tagjainak, ha van valamilyen kérdésük. Ötletekkel, javaslatokkal továbblendítem őket, ha elakadnának átnézem a munkájukat, látok-e benne valami potenciális hibalehetőséget, hogy valamit máshogy lehetett volna csinálni. A fizikus hátteremnek köszönhetően, és annak, hogy már elég régóta vagyok a cégnél, gyakran már néhány mondatból is megértem a kollégáim problémáját, így el tudom nekik magyarázni, hogyan tudnak felülkerekedni a problémán. De továbbra is elég mélyen bekapcsolódok a fejlesztésbe, csak leginkább most már a tervezés szintjén.

Milyen a csoport összetétele, amit vezetsz?

Ez egy egész kicsi csapat volt, amikor engem kiemeltek, mint vezetőt. Most rajtam kívül a csapatomban van több fizikus is, illetve vannak a tisztán szoftveres háttérrel jövők vagy tesztelők. Négy terméken dolgozunk jelenleg. Mindegyiken dolgoznak fizikusok és szoftveresek is, nagyon jól össze tudják kapcsolni a két szakterületről hozott tudást és kompetenciákat, segítenek egymásnak, így sokat tanulnak is egymástól. Nagyon szerencsés vagyok, mert én is részt vehettem a kollégáim kiválasztásában, így egy nagyon jó csapatot sikerült kialakítani. Hatékonyan tudunk együtt dolgozni, és kiválóan kiegészítjük egymás tudását.

Mi a szoftverfejlesztők szerepe a cég működésében?

Egy mérőgép elkészítése számos csapat összehangolt munkáját igényli. A különböző elemeket meg kell tervezni, legyártani, villamos terveket kell készíteni, mérési módszereket kell kidolgozni, majd ezeket össze kell szerelni. Mindezek mellett a szoftver kulcsfontosságú szerepet játszik a mérőgép irányításában.

A szoftverünk felelős azért, hogy a mérőeszközök helyesen működjenek. Kommunikál a hardveres elemekkel, hogy pontosan elvégezze a kívánt méréseket. Az adatok, amelyeket kapunk, általában nyers formában nem használhatók, ezért a szoftver különböző analíziseket végez rajtuk. Végül az adatok értelmezése, mint például a vastagság, optikai vagy elektromos tulajdonságok meghatározása, szintén a szoftver feladata.

Összességében a szoftverfejlesztés nélkülözhetetlen a mérőeszközök teljes működéséhez és a termékek végső sikeréhez.

A Semilabnál számos fizikus dolgozik különböző munkakörökben. Az ő munkájukhoz hogyan kapcsolódik a programozás?

Cégünkben minden részlegen és területen megtalálható a programozás, de más célt szolgál. Például az optikai tervező mérnökök olyan számításokhoz írnak programokat, amelyek segítenek meghatározni, hogy egy fejlesztett optikai rendszer hogyan lesz alkalmas egy kívánt mérési módszerhez. Ezek a szoftverek általában belső használatra készülnek, és inkább a számítások megértését és előkészítését szolgálják, nem pedig közvetlenül az ügyfelek számára értékesíthető programok.
Ezzel szemben a mi csapatunk inkább olyan szoftverek fejlesztésével foglalkozik, amelyek már kereskedelmi célúak. Az általunk készített szoftverek nem csupán egy-egy apró funkciót látnak el, hanem a teljes rendszert kezelik, beleértve a számításokat, az adatkezelést és az új felhasználói felületek fejlesztését is.

Fontos, hogy olyan csapatok is vannak a cégen belül, ahol nincs fizikus háttér, de a programozó fizikusok itt is sokat segítenek. Például segítenek Pythonban megírni azokat az algoritmusokat, amelyek segítségével a nyers adatokból a kívánt eredményeket kaphatjuk meg. Ezt követően a szoftverfejlesztők hozzáadják az olyan elemeket, mint a felhasználói felület és megfelelő formában beillesztik a nagyobb rendszerbe, így a szoftver végül teljes körű, felhasználásra kész termékké válik.

Milyen készségeket és ismereteket sajátítottál el a fizikai tanulmányaid során, amik különösen hasznosak a jelenlegi munkádban?

A különböző számolásokat érintő feladatokban jól jön, hogy le tudom ellenőrizni a szoftvert, azaz én is ki tudom számolni azokat, mert ismerem a fizikai hátteret. Az ilyen absztrakt számolásokhoz jó gondolkodásmódot adott a fizika. Szerintem a képzésben talán az a legfontosabb, hogy egy olyan problémamegoldó készséget alakít ki, ami segít abban, hogy tudjam, hogyan közelítsem meg a problémát, tudjam, milyen kérdéseket tegyek fel.Ha ránézek valamire, akkor akár elég gyorsan meg tudom sejteni a megoldást, legalábbis van egy megérzésem, hogy minek kellene kijönni. Ez a képességem nagyon jól jön a munkám során, és így tudok segíteni a többieknek is.

Egyébként elég szerteágazó témákkal ismerkedünk meg a képzésen, így számos területen tudtunk fejlődni. Például laborgyakorlatok alatt megtanultunk csoportban dolgozni, a vizsgákra való készülésben fejlődött a kitartásunk. Azért elég sokat kellett tanulni. Így a kitartásra szükségünk volt, meg arra, hogy lássuk a végcélt, azaz, hogy miért is csináljuk ezt az egészet. Felmerült mindannyiunkban a kérdés, ha majd befejezem a fizikát, mit is fogok vele csinálni pontosan? Én nem úgy jöttem ide, hogy tudtam, mivel akarok foglalkozni. A képzés alatt ismertük meg, mi is az a fizika és mik a lehetőségeink, így a legtöbbeknek menet közben derült ki, mi lesz az ő fő iránya. Nekem a szoftverfejlesztés lett, és a Semilab profiljának köszönhetően szoftverfejlesztőként is elég közel tudtam maradni a fizikához, azon belül az optikához, ahhoz, amit szeretek és amit tanultam.

Hogyan látod a fizikus végzettséggel rendelkezők jövőbeli lehetőségeit a technológiai és szoftveres területeken?

Szerintem, aki meg tudja csinálni a fizika szakot, az bárhol megállja a helyét, mert a diploma megszerzésébe azért nagyon sok munkát bele kell tenni. Azzal már valószínűleg a hallgató rendesen fel tud készülni a munkaerőpiacra, de az állásinterjún meg kell mutatni, hogy az a tudás, amivel rendelkezik, miért lesz jó az adott cégnek.

A fizikusok zöme introvertáltabb, kicsit befelé fordulók, ezért el kell hinniük, hogy merhetnek nagyot álmodni. A fizika szak segít megérteni a világ és a fizikai törvények működését, ennek köszönhetően nagyon sok mást is meg tudnak érteni. Tehát nagyon sok mindent lehet a fizikai gondolkodásmód segítségével értelmezni, és így nagyon sok területen meg tudják állni a helyüket a fizikusok.

Mit tanácsolsz a hallgatóknak?

A hallgatóknak érdemes minél előbb találni egy olyan témát, amivel szívesen foglalkoznának. Nekem erre volt lehetőségem, talán már egy év után jeleztem a tanáraimnak, hogy szeretnék kutatásba bekapcsolódni. Érdemes az egyetemen nyári munkára is jelentkezni, ha szerencsésebb az ember nemcsak tapasztalatot szerez, hanem egy kis pénzt is kaphat érte. Nekem például nagyon jó tapasztalat volt, hogy azáltal, hogy elkezdtem korán kutatgatni el tudtam mélyedni különböző dolgokban, betekintést nyertem különböző témákba, így elég hamar felismertem mi az én irányom. Ráadásul azokat a méréseket, amiket a nyári munkám alatt végeztem, be is tudtam építeni a szakdolgozatomba.

Nekem nagyon nagy élmény volt a saját kutatás. Az oktatók nagyon nyitottak arra, hogy segítsenek, csak merni kell bekopogtatni az ajtajukon.